Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A tantárgy célja, hogy a hallgatók tudományosan megalapozott ismereteket szerezzenek a népesség állapotáról, szerkezetéről és változásának legfontosabb folyamatairól. A kurzus bemutatja a termékenység, a halandóság, a párkapcsolatok, a házasságkötések, a válások és a migráció alapvető összefüggéseit, valamint ezek magyarországi és nemzetközi tendenciáit. További cél, hogy a hallgatók megismerjék a demográfiai öregedés, a család- és háztartásszerkezet változásának, illetve a népesség-előreszámításnak az alapvető kérdéseit.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A demográfia alapfogalmai, tárgya, módszerei és adatforrásai; a népesség száma, összetétele és területi eloszlása; a természetes népmozgalom és a népességreprodukció folyamatai; a termékenység és a gyermekvállalás meghatározó tényezői; a családok és háztartások szerkezetének változásai; a párkapcsolatok, a házasságkötések és a válások demográfiai jellemzői; a halandóság, a várható élettartam és az egészségi állapot összefüggései; a népesség öregedése; a belső és nemzetközi vándorlás; a népesség-előreszámítás alapjai; valamint a fontosabb klasszikus és modern népesedési elméletek.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
A hallgatók képessé válnak az alapvető demográfiai mutatók értelmezésére, egyszerűbb mutatók kiszámítására és összehasonlítására. Megismerik a Központi Statisztikai Hivatal, a KSH Népességtudományi Kutatóintézet és a fontosabb nemzetközi demográfiai adatforrások használatát. Gyakorlatot szereznek népességi táblázatok, korfák, grafikonok, népmozgalmi adatok és népesség-előreszámítások értelmezésében, valamint a magyarországi folyamatok nemzetközi összefüggésekben történő vizsgálatában.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Monostori Judit – Őri Péter – Spéder Zsolt szerk. (2024): Demográfiai portré 2024. Jelentés a magyar népesség helyzetéről. Budapest: KSH Népességtudományi Kutatóintézet.
Központi Statisztikai Hivatal (2015; 2020; 2025): Demográfiai évkönyv. Budapest: KSH.
Pári, A., Rövid, I., & Fűrész, T. (2023). Népesedési folyamatok Európában magyar szemszögből. KAPOCS, 6(4), 3–24.
http://doi.org/10.63582/KAPOCS.2023.4.1
Lesthaeghe, R. 2014.The second demographic transition: A concise overview of its development. PNAS, Vol. 111. No. 51. 18112–18115.
https://doi.org/10.1073/pnas.1420441111
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Lukács Gellérné, É., Mészáros, Á. J., & Pári, A. (2025). The effect of crisis on demography and employment in CEE countries. FRONTIERS IN POLITICAL SCIENCE, 7, 1–12.
http://doi.org/10.3389/fpos.2025.1548621
Barzó, T. (2024). Demographic Challenges in Central Europe. (T. Barzó, Ed.). Budapest: Central European Academic Publishing.
http://doi.org/10.54237/profnet.2024.tbdecce
Casterline, John B., 2003. Demographic transition. in. Demény, P., McNicoll, J., ed. 2003. Enyclopedia of Population, Macmillan Reference, New York, 210-215.
Gyémánt Richárd – Katona Tamás (2014): Demográfia. Digitális Tankönyvtár.
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
A tantárgy hozzájárul ahhoz, hogy a hallgatók a népességi folyamatokat ne elszigetelt statisztikai jelenségekként, hanem a társadalmi struktúrával, a családi viszonyokkal, az egyenlőtlenségekkel, a gazdasági változásokkal és a társadalompolitikai intézkedésekkel összefüggő folyamatokként értelmezzék.
A demográfiai alapfogalmak és elméletek elsajátításával fejlődik a hallgatók szakszerű fogalomhasználata, valamint képessé válnak a népességváltozás mögött álló társadalmi mechanizmusok felismerésére. A termékenység, a halandóság, a migráció, az öregedés és a családszerkezeti változások vizsgálata segíti a társadalmi problémák strukturális és kulturális hátterének megértését.
A statisztikai adatok, korfák, népmozgalmi mutatók és népesség-előreszámítások feldolgozása fejleszti az információgyűjtési, adatértelmezési és elemzési képességet. A hallgatók megtanulják a releváns hazai és nemzetközi adatbázisok, elektronikus források és szakirodalmak kritikus használatát, továbbá képessé válnak az eltérő forrásokból származó információk összehasonlítására.
A kurzus elősegíti a népesedési és társadalompolitikai kérdésekkel kapcsolatos tárgyszerű, bizonyítékokon alapuló gondolkodást. A különböző társadalmi csoportok demográfiai helyzetének vizsgálata erősíti a társadalmi egyenlőtlenségek, a területi különbségek, az elöregedés, a migráció és a sérülékeny népességcsoportok problémái iránti érzékenységet. Az adatok felelős értelmezése egyúttal hozzájárul a kutatásetikai és szakmai normák alkalmazásához, valamint az önálló és felelősségteljes szakmai álláspont kialakításához.
