Tantárgy adatlapja
A diskurzuselemzés interdiszciplináris kutatási területek gyűjtőfogalma. A
diskurzuselemzésnek léteznek pszichológiai, szociálpszichológiai, szociológiai, politikatudományi és
az irodalomelmélethez kapcsolódó
megközelítései is. Számos különböző irányzata van, melyek eltérnek a kutatás
tárgya, keretei és módszerei tekintetében. A közös ezekben az irányzatokban
az, hogy természetes módon létrejövő szövegeket vizsgálnak.
A politikatudományhoz és a szociálpszichológiához kötődnek a diskurzuselemzés kritikai irányzatai. Ezekben az irányzatokban a diskurzus társadalmi jellege kerül
előtérbe. A diskurzus eszerint a társadalmi cselekvések kommunikatív formája.
A nyelvet társadalmi gyakorlatnak tekintik, ami azt jelenti, hogy a
diskurzusok segítségével értelmezzük, megszervezzük és berendezzük társadalmi
életünket. A diskurzus így hatalmi eszköznek tekinthető. Emiatt az elemzések
középpontjában annak kimutatása áll, hogy a hatalom és a különféle
ideológiák, amelyek például a társadalmi egyenlőtlenségekért felelnek, hogyan
kerülnek kifejezésre a diskurzusban |
A 2–5
legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet,
tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai,
(esetleg oldalak), ISBN) |
Kötelező irodalom:
http://mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/index.php?option=com_tanelem&id_tanelem=841&tip=0 ·
Glózer Rita: A diskurzuselemzés módja és
értelme http://mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/index.php?option=com_tanelem&id_tanelem=841&tip=0 ·
Iványi
Zsuzsanna: A nyelvészeti
konverzációelemzés
Ajánlott
olvasmány: -
Boronkai
Dóra: Bevezetés a társalgáselemzésbe.
Budapest. Ad Librum, 2009. -
Orosz M.:
„Az elbeszélés fonala”. Narráció,
intertextualitás, intermedialitás. Bp.: Gondolat, 2003. -
Ricoeur,
P.: A diszkurzus hermeneutikája. Bp.: Argumentum, 2010. |
Azoknak az
előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás,
képesség stb., KKK 7.
pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy
jellemzően, érdemben hozzájárul |
pl.: a)
tudása -
a
társadalmi kommunikáció fogalomkészletének kialakítása -
a
kommunikáció és média területét meghatározó társadalmi, strukturális
tényezőinek megismerése -
módszertani
innováció perspektíváinak elsajátítása b)
képességei -
a
szakterület összefüggéseiben való eligazodás -
az egyes
kommunikációs szinteken feltárt tények elemzése, összefüggések feltárása -
szakmai
szóhasználat során a szakmai szókincsek magabiztos használata c)
attitűdjei - nyitottság a szakmai innováció iránt - kommunikációs készségek elsajátítása, fejlesztése - szakmai módszerek tudatos képviselete d) autonómiája és felelőss ége - szakmai és társadalmi fórumokon szuverén
szereplőként jeleníti meg nézeteit, felelősen képviseli szakmáját,
szervezetét és szakmai csoportját a szervezeti struktúrában önállóan és felelősséggel
szervezi munkáját önálló, konstruktív és asszertív az intézményen belüli és
kívüli együttműködési formákban |