Tantárgy adatlapja
A tantárgy célja:
A dráma- és színház elmélet, illetve történet keretében megismert művek drámajátékokra épülő feldolgozási módjának megismertetése. A kurzus egy módszertani modellt mutat be a gyakorlatban, amelynek keretében megismerhető és elemezhető egy európai színháztörténeti korszak illetve egy tetszőleges drámatörténeti korpusz.
A tantárgy célja az is, hogy a megismert modell segítségével a kezdetektől a kortárs drámairodalomig tartó vertikális folyamatból kiemeljen egy színház- és drámatörténeti metszetet, és a színháztudomány szempontjai szerint értelmezze azt.
1. Az antikvitás egy drámájának feldolgozása
2. A középkori színjátszás egy művének feldolgozása
3. Shakespeare egy drámájának feldolgozása
4. Egy barokk dráma feldolgozása
5. Moliere egy drámájának feldolgozása
6. A romantika egy drámájának feldolgozása
7. Az izmusok időszakának egy drámája
8. Csehov egy drámájának feldolgozása
9. Brecht egy drámájának feldolgozása
10. Egy magyar klasszikus dráma feldolgozása
11. Egy 20. századi magyar dráma feldolgozása
12. Egy kortárs dráma feldolgozása
13. Egy kortárs magyar dráma feldolgozása
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
Hegedűs Géza–Kónya Judit: Kecskeének. Új Mandátum, Bp., 2000. ISBN 9789639158962
Duró Győző-Nánay István: Dramaturgiai olvasókönyv. Marczibányi Téri Művelődési Központ, Bp., 1993. 160 p. ISBN: 0729000182102
Peter Szondi: A modern dráma elmélete. Gondolat, Bp. 1979. ISBN 963 280 632 8.
Bécsy Tamás: A drámamodellek és a mai dráma. Dialóg-Campus, Bp. 2001. ISBN 963 931 003 4
Patrice Pavis: Színházi szótár L’Harmattan, Bp. 2005. ISBN 963 734 374 1 (egyes szócikkek)
Jerzy Grotowski: Színház és rituálé Kalligram, Bp, 1999. ISBN 80-7149-216-7
J. L. Styan: Modern Drama in Theory and Practice I-III. Cambridge Umversity Press, Cambridge, 1981. Manffed Pfister: Das Drama Theorie und Analyse. Fink, München, 1977
Ajánlott irodalom:
Antonin Artaud: A könyörtelen színház. Gondolat, Bp. 1985. pp. 65-213.
Tompa Andrea (szerk.) A teátralitás dicsérete. OSZMI, Bp. 2006. ISBN 963 90000 24 8 pp. 7-25. pp. 183-254.
Hans-Thies Lehmann: Posztdramatikus színház. Balassi, Bp. 2009. ISBN 978-963-506-810-4 pp. 9-225.
H.-T. Lehmann: A logosztól a tájképig. A szöveg és a kortárs dramaturgia. Theatron. 2004. nyár-ősz, 25-30.
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
A hallgató ismerje meg egy-egy drámai mű megszületésének történelmi kontextusát, az ahhoz kapcsolódó színházi körülményeket és sajátítsa el a drámaelemzés különböző módszereit, technikáit.
A hallgató ismerje meg a dráma- és színházelméleti tudás és a dramatikus játékok összekapcsolásának alkalmazási lehetőségeit egy-egy mű feldolgozása során.
b) képessége
A hallgató legyen képes az elméleti ismeretek és a drámajátékos gyakorlat összehangolására, összekapcsolására.
A hallgató legyen képes sajátos szempontú és módszerű műelemző foglalkozások megtervezésére, kidolgozására és levezetésére.
c) attitűdje
Érdeklődésük nő a személyes és társas problémák iránt, és jobban hajlanak arra, hogy a közösség ügyeivel foglalkozzanak.
Kezdeményezőképességük és vállalkozó szellemük növekszik.
