Tantárgy adatlapja
A kurzus alapvetően négy tematikus egységből épül fel. Az első az egészségpszichológia alapjait tárgyalja, annak társadalmi kontextusát ismerteti. Ezt követően az egészségmagatartás alapvető magyarázó modelljeinek megismertetésére kerül sor, amely által képessé tesszük a hallgatókat ezen modellekben való gondolkodásra, illetve azok gyakorlatban való alkalmazására. E modellek érvényességét különböző egészségkárosító magatartások vonatkozásában vizsgáljuk. A kurzus harmadik egysége az egészségfejlesztés alapfogalmait és módszereit ismerteti, különös hangsúlyt fektetve az egészségfejlesztés szintér-megközelítésére. A negyedik blokk az egészségkommunikáció jelenségkörét mutatja be, kiváltképp az orvos-beteg kapcsolat és a társadalmi marketing vonatkozásában.
Az egészségmagatartás fogalma, háttere
Az egészségmagatartás modelljei I. – II.
Az egészségi állapottal összefüggő személyiségtényezők szerepe
Az egészségfejlesztés alapfogalmai, elvei
Az egészségfejlesztés színtér megközelítése
Iskolai egészségfejlesztés
Munkahelyi egészségfejlesztés
Egészségkommunikáció – társadalmi marketing
Egészségkommunikáció – orvos/gyógyító-beteg kapcsolat
Egészségkommunikáció – motivációs interjú
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
Urbán, R. (2001) Útban a magatartásszempontú egészségpszichológia felé: az egészségmagatartás pszichológiai elemzése. Magyar Pszichológiai Szemle, (56) 4: 593-622.
Prochaska, J. O. – Norcross, J. C. – DiClemente, C. C. (2009) Valódi újrakezdés. Ursus Libris, Budapest. ISBN 9639718234
Kállai J. – Varga J. – Oláh A. (szerk.) (2007) Egészségpszichológia a gyakorlatban. Budapest, Medicina Kiadó, 115-132, 239-278. ISBN 978 963 226 486 8
Urbán R. – Demetrovics Zs. – Rigó A. – Oláh A. (szerk.) Az egészségpszichológia elmélete és alkalmazásai I-II. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 69-94. ISBN 9789633121061
Demetrovics, Zs. – Kökönyei, Gy. – Oláh, A. (szerk.) Személyiséglélektantól az egészségpszichológiáig. Budapest, Trefort Kiadó, 99-110.
Az egészségfejlesztés alapelvei. Az egészségfejlesztés alapvető nemzetközi dokumentumai. Budapest, OEFI, 2004. ISBN 963 86595 3 x
Füzesi Zs. – Tistyán L. (2004) Egészségfejlesztés és közösségfejlesztés a színtereken. Budapest, OEFI. ISBN 963 86595 6 4
Demetrovics, Zs. – Urbán, R. – Kökönyei, GY. (szerk.) Iskolai egészségfejlesztés. Budapest, L’Harmattan Kiadó, 29-43.
Urbán R. (2009) A motivációs interjú. In Demetrovics, ZS. (szerk.) Az addiktológia alapjai III., Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 277-293. ISBN 9789632840483
Bálint M. (1961/1990) Az orvos, a beteg és a betegsége. Animula, Budapest. ISBN 9637124659
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Részleteiben átlátja a pszichológia tudományos elméleti problémáit, rálátással rendelkezik a tudomány történeti fejlődésére, és képes átlátni folyamatszerű összefüggéseket.
Átfogó tájékozottsággal és ismeretekkel rendelkezik az interperszonális és interkulturális pszichológia és társtudományok szakirodalmában.
Részletes ismeretekkel rendelkezik az interperszonális és interkulturális pszichológia területein, és integrálja a társtudományok ismereteit.
Az interperszonális és interkulturális pszichológiának megfelelő speciális ismeretanyagot magas szinten sajátítja el.
A klinikai és egészségpszichológiának megfelelő speciális ismeretanyagot magas szinten ismeri.
b) képességei
Képes a pszichológiai jelenségek vizsgálatához szükséges és releváns kérdések megfogalmazására, adatok felvételére és feldolgozására a pszichológia tudományos módszereivel.
Képes olyan kutatások tervezésére és kivitelezésére, melyek alkalmasak pszichológiai és kulturális jelenségek több szempontú vizsgálatára.
Képes a kapott eredmények releváns értelmezésére.
Képes a kutatásaiban és elemzéseiben a kultúrák közötti különbségeket szem előtt tartani.
c) attitűdje
Törekszik arra, hogy speciális szakmai érdeklődését elmélyítse és megszilárdítsa.
Felhasználja szakterületi tudását a jelenkori társadalmi változások megértésére.
Törekszik arra, hogy szakmai kommunikációjában a normáknak megfelelően nyilvánuljon meg.
d) autonómiája és felelőssége
Kritikus tudatosság jellemzi szakmájához kapcsolódó kérdésekben.
Felelősen képviseli azokat a módszereket, amelyekkel szakterületén dolgozik, és elfogadja más tudományágak autonómiáját, módszertani sajátosságait.
Elkötelezetten fejleszti tudását, lépést tart szakterületének fejlődésével.
Kutatásait a szakmai etikai követelményeknek és engedélyeknek megfelelően végzi.
Képviseli saját tudományos felismeréseit, eredményeit.
