Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A tantárgy célja, hogy az igazságszolgáltatás legfontosabb területei működésének pszichológiai kérdéseivel megismertesse a hallgatókat.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
Az igazságügyi pszichológia kialakulása, fogalma, elméleti és módszertani kérdései, területei, kapcsolata a társtudományokkal.
Témák:
A bűnügyi nyomozás lélektani kérdései, a bűnözői profilalkotás.
A tanúkihallgatás pszichológiája, a tanúk szavahihetősége, gyermektanúk kihallgatásának sajátosságai. A tanúkihallgatás új módszere: a kognitív interjú.
A bírói döntés pszichológiája, személyiségtényezők, attitűdök szerepe a döntéshozatalban. A pszichológus szakértő szerepe polgári perekben (gyermekelhelyezés, cselekvőképesség meghatározása). A pszichológus feladatai büntetőügyekben: nyomozati, bírósági és büntetés-végrehajtási szakaszban.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
-
A2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Boros János, Münnich Iván, Szegedi Márton (szerk), Psychology and criminal justice, New York, Walter de Gruyter, 1998. ISBN 3-11-016329-2
Brown, J., & Horvath, M. A. H. (2022). The Cambridge handbook of forensic psychology (Second edition). Cambridge University press. ISBN 978-1-108-81674-8
Kulcsár Zsuzsanna (1998). Egészségpszichológia, Budapest, ELTE Eötvös Kiadó. ISBN 963-46315-6-8
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Boros János, Jogpszichológia és kriminálpszichológia, In: Belügyi Szemle, 2004/6, 52. évf.
Boros János, A bűnözői profilalkotástól a tanúkihallgatásig: törekvések a mai kriminálpszichológiában, In: Magyar Pszichológiai Szemle, 2003/2, LVIII. évf.
Huszár Ilona, Kuncz Elemér, Igazságügyi pszichiátria, Budapest, Medicina, 1998. ISBN 963-242-177-9
Oszvald Csilla, Sára Katalin, Igazságügyi szakértők kézikönyve. KJK, 1996. ISBN 963-224-026-X
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
a) tudása
A különböző elméleti megközelítések összehasonlítása (észlelés, emlékezet, döntéshozatal) erősíti a kritikai és integratív szemléletet.
A tanúvallomások és döntéshozatali folyamatok empirikus kutatásainak feldolgozása fejleszti a kutatásmódszertani tudatosságot.
A pszichológiai szakértői munka bemutatása elősegíti a szakmai kommunikáció és érvelés módszereinek megértését.
A különböző források (empirikus tanulmányok, kézikönyvek) használata támogatja az önálló szakmai tájékozódást és önképzést.
b) képességei
Megismerik az adatfelvétel és -feldolgozás alapvető módszereit (pl. interjútechnikák, kísérleti helyzetek, összehasonlító elemzés).
Képesek a pszichológiai jelenségeket operacionalizálni jogi kontextusban (pl. hitelesség, döntési torzítások).
Képesek olyan vizsgálati terveket kialakítani, amelyek figyelembe veszik a különböző szereplők (tanú, vádlott, bíró) perspektíváit.
A tanúkihallgatás és döntéshozatal kulturális sajátosságainak elemzése fejleszti a kulturális érzékenységet.
A jogi eljárások társadalmi és kulturális kontextusának figyelembevétele elősegíti a kontextusérzékeny értelmezést.
c) attitűdje
Az igazságügyi pszichológia fejlődésének és a jogi intézmények működésének elemzése rámutat a történeti és társadalmi beágyazottságra.
A kriminalisztikai, döntéspszichológiai és emlékezetpszichológiai témák feldolgozása lehetőséget ad egyéni érdeklődési területek (pl. tanúvallomás, profilalkotás, szakértői munka) kialakítására és elmélyítésére.
A pszichológia, jog és pszichiátria határterületeinek együttes tárgyalása elősegíti az interdiszciplináris gondolkodást.
d) autonómiája és felelőssége
A különböző modellek (pl. kognitív interjú, döntési modellek) korlátainak vizsgálata erősíti a tudományos reflexivitást.
A pszichológiai módszerek alkalmazása jogi kontextusban (pl. szakértői vélemény, kihallgatás) tudatosítja a módszerek határait és felelős használatát.
A pszichológia, jog és pszichiátria integrált tárgyalása elősegíti más tudományterületek autonómiájának és módszertani sajátosságainak elfogadását.
Az empirikus kutatások és alkalmazott módszerek megismerése ösztönzi a hallgatókat a naprakész szakirodalom követésére és tudásuk folyamatos bővítésére.
