A tárgy szemleszerűen tekinti át az egyetemes film történetét, történeteit. A filmtörténeti gondolkodás néhány alapkérdésének, a filmtörténetírás lehetséges bizonyítékainak és szempontjainak áttekintése után a kezdetektől az ezredfordulóig vázoljuk fel mindenekelőtt az európai és az amerikai filmgyártás és filmművészet főbb tendenciáit, jelentős korszakait és alkotóit. A filmet komplex szemlélettel közelítjük meg, mint technikát és mint kultúrát, mint szórakoztatóipari terméket és mint művészeti alkotást.

A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)

Megtekintendő filmek:

Türelmetlenség (1916, r. D. W. Griffith)
Dr. Caligari (1920, r. Robert Wiene)
Ember a felvevőgéppel (1929, r. Dziga Vertov)
Andalúziai kutya (1929, r. Luis Bunuel-Salvador Dalí)
Aranypolgár (1941, r. Orson Welles)
Biciklitolvajok (1948, r. Vittorio De Sica)
A vihar kapujában (1950, Kurosawa, Akira)
Éli az életét (1962, r. Jean-Luc Godard)
Egy szöszi szerelme (1965, r. Milos Forman) vagy Fekete Péter (1963)
8 és 1/2 (1963, r. Federico Fellini)<

br/> Bonnie és Clyde (1967, r. Arthur Penn)

Irodalom:

1.      Hogyan írják a filmtörténetet? (részlet) In. Thompson, Kristin – Bordwell, David: A film története. Palatinus, 2007. pp. 21-27.

2.      Cherchi Usai, Paolo: A kezdetek és a fennmaradás. In. Nowell-Smith, George (ed.): Új Oxford film enciklopédia. Glória Kiadó, 2004. pp. 6-12.; Pearson, Roberta: A korai mozi. In. Új Oxford film enciklopédia. pp. 13-23.; Pearson, Roberta: Az átmeneti mozi. In. Új Oxford film enciklopédia. pp. 23-42.

3.      Franciaország az 1920-as években. In.  A film története. pp. 109-125.

4.      Németország az 1920-as években. In.  A film története. pp. 126-143.

5.      A szovjet film az 1920-as években. In.  A film története. pp. 144-166.

6.      Dibbets, Karel: A hangosfilm. In. Új Oxford film enciklopédia. pp.  215-223.

7.      Rick Altman: A film és a műfajok. In. Új Oxford film enciklopédia. pp. 284-293.

8.      David Bordwell: Elbeszélés a játékfilmben. Magyar Filmintézet, 1996. - A klasszikus elbeszélésmód: a hollywoodi példa c. fejezet részlete, pp.

170-178.

9.      Urbán Mária: Játékszabályok. A francia lírai realizmus. Filmtett (2001. november) no. 16. pp. 22-26.

10.  Vincze Teréz: Az olasz neorealizmus. Filmtett (2001. december) no. 17., pp. 18-22.
+ 10a: két neorealista példa A film története c. kötetből

11.  Kovács András Bálint: A modern film irányzatai. Az európai művészfilm 1950-1980 Új Palatinus, 2010. – 3. fejezet: Szubjektivitás: A fabula elbizonytalanodása, pp. 262-278.

12.  A háború utáni filmművészet a szovjet befolyási övezetben. In. A film története. pp. 423-430.

13.  Művészfilmek és a szerzőiség eszméje. In. A film története. pp. 442-458.

14.  Vincze Teréz: Az angol free cinema és az angol új hullám. Filmtett (2002. február) no. 18. pp. 24-28.

15.  Báron György: A francia új hullám. Filmtett (2002. március) no. 19. pp. 29-34.

16.  Anton Kaes: A nyugatnémet új hullám. In. Új Oxford film enciklopédia. pp. 641-655.

17.  Varga Balázs: A kelet-európai új hullámok. Filmtett (2002. április) no. 20. pp. 20.24.

18.  Hollywood hanyatlása és felemelkedése, 1960-1980. In. A film története. pp. 539-562.

19.  Bíró Yvette: A kép: ez a titokzatos tárgy. In. A rendetlenség rendje. Film/Kép/Esemény. Válogatott tanulmányok. Filum, 1997. pp. 110-121.

20.  A globális filmkultúra körvonalai. In. A film története. pp. 743-761.