Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A kortárs filozófiai kutatások egyik legmeghatározóbb területe az elme és a gondolkodás kapcsolata. Az elmefilozófia tantárgy célja, hogy ezt a kapcsolatot mind a fizikai elmekutatás, mind a filozófia, mind pedig a kettőt összekapcsolni óhajtó, átfogó tudományos elméletek szempontjából vizsgálat alá vegye.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A test-lélek probléma klasszikus és modern változatai: A szubsztancia-dualizmus (Descartes), a tulajdonság-dualizmus és a fizikalizmus (identitáselmélet, redukcionizmus) alapvető dilemmái.
Funkcionalizmus és mesterséges intelligencia: Az elme mint szoftver analógiája; a Turing-teszt, a „kínai szoba” érvelés és a mentális állapotok funkcionális meghatározása.
Tudat és minőségi élmény (qualia): A tudat „nehéz problémája” (Chalmers); mit jelent valaminek lenni (Nagel), és a fizikalizmus határai a szubjektív tapasztalattal szemben.
Intencionalitás és reprezentáció: Hogyan képesek a mentális állapotok (vágyak, hitek) a külvilág tárgyaira vonatkozni; az elme és a tartalom kapcsolata.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
Gondolatkísérletek alkalmazása: Jártasság a speciális elmefilozófiai módszerek, például a „filozófiai zombik”, a „Mary, a színlátó kutató” vagy a „teletranszportáció” érveinek elemzésében.
Interdiszciplináris érvelés: Képesség a neurobiológiai adatok és a filozófiai fogalmi elemzés összekapcsolására a mentális okozás kérdésében.
Kritikai szövegfeldolgozás: Kortárs elmefilozófiai tanulmányok és az elmekutatás határterületi szövegeinek önálló feldolgozása.
Fogalmi precizitás: A mentális jelenségek (észlelés, emlékezet, érzelem) filozófiailag pontos elkülönítése a tudományos diskurzusban.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Ambrus Gergely, Demeter Tamás, Forrai Gábor, Tőzsér János (szerk): Elemefilozófia szöveggyűjtemény, Budapest: L’Harmattan, 2008.
Beakley, Brian and Ludlow, Peter: The Philosophy of Mind. Cambridge, Mass., London, MIT Press, 1992.
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Searle, John. R.: Az elme, az agy és a programok világa. Kognitív tudomány, Budapest, Osiris Kiadó és Láthatatlan Kollégium, 1996.
Robinson, Howard: ed., Objections to Physicalism. Oxford, Oxford University P., 1993.
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
a) tudás
A tantárgy az elmefilozófia alapproblémáinak szisztematikus tárgyalásával közvetlenül fejleszti a hallgató szakmai ismereteit. A hallgató betekintést nyer az elme mibenlétére vonatkozó mai elméletekbe, megismerve a fizikai elmekutatás és a bölcselet érintkezési pontjait. Ez a tudás alapvető ahhoz, hogy a hallgató tájékozott legyen a modern emberkép és a technológiai fejlődés (pl. AI) filozófiai vonatkozásaiban.
b) képesség
A test-lélek viszony és a tudatosság kérdéseinek vizsgálata fejleszti az argumentumok azonosításának és részletes bemutatásának képességét. A hallgató képessé válik arra, hogy a kognitív tudományok és a filozófia határmezsgyéjén mozgó problémákat élőszóban vagy prezentáció formájában szakszerűen kifejtse. A szövegelemzési feladatok révén javul a kritikai elsajátítás technikája, ami képessé teszi őt az elmekutatás eredményeinek közérthető, mégis pontos bemutatására.
c) attitűd
A fizikalista és anti-fizikalista álláspontok ütköztetése kritikai gondolkodásra és problémaérzékenységre nevel. A hallgató megtanulja, hogy a szubjektív tapasztalat és az objektív tudományos leírás közötti feszültséget elfogulatlanul mérlegelje. Ez a szemléletmód erősíti a nyitottságot a különböző tudományos paradigmák közötti párbeszédre és a más tudományterületekről érkező érvek befogadására.
d) autonómia és felelősség
Az elme és a gondolkodás kapcsolatának mélyebb megismerése támogatja a hallgatót saját szellemi képességeinek módszeres fejlesztésében. A tantárgy arra ösztönzi, hogy véleményalkotásában képviselje az emberi méltóság szellemi követelményeit, különösen az emberi tudat egyediségének kérdéseiben. A hallgató felelősséget vállal érveiért, és elutasítja a mentális folyamatok ideológiai alapú manipulációját.
