Tantárgy adatlapja
A kurzus célja az emberi jogok rendszerének bemutatása, az országok kül- és belpolitikájával való összefonódásának elemzése. Az emberi jogok fogalma, katalógusának kialakulása elsősorban a védelmükre vonatkozó nemzetközi okmányok tanulmányozásán alapul, de fontos a háttérben meghúzódó politikai és gazdasági érdekek kimutatása is. Külön hangsúlyt kap az egyetemes emberi jogok regionális védelme és az egyes rendszerek specialitásai (ET, EU, EBESZ, FÁK, AÁSZ, AESZ). A kurzus során kiemelt téma az emberi jogok érvényesülésének nemzetközi biztosítékrendszere, annak működése, hatékonysága.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
BUERGENTHAL, Thomas, Nemzetközi emberi jogok, Budapest, Helikon, 2001. ISBN 963-208-733-X
BOKORNÉ SZEGŐ Hanna, MAVI Viktor (szerk.), Emberi jogok a nemzetközi jogban, Budapest, Emberi Jogok Magyar Központja, 1994. ISBN 963-7311-43-2
HALMAI Gábor, TÓTH Gábor Attila (szerk.), Emberi jogok, Budapest, Osiris, 2003. ISBN 963-389-304-6
HERCZEGH Géza, A humanitárius nemzetközi jog, Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1981. ISBN 963-221-080-8
KARDOS Gábor, Emberi jogok egy új korszak határán, Budapest, T-Twins, 1995. ISBN 963-7977-75-9
KOVÁCS Péter, Nemzetközi jog és kisebbségvédelem, Budapest, Osiris, 1996. ISBN 963-379-197-9
KÖRNYEI Ágnes, Regionalizmus az egyetemessé váló emberi jogokban különös tekintettel az Amerikai Államok Szervezetére, Budapest, Emberi Jogok Magyar Központja Közalapítvány, 1999.
ISBN 963-03-8879-0
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Ismeri az emberi jogi és kisebbségi jogi rezsimeket, valamint azok regionális rendszerét.
Ismeri az ENSZ döntéshozatali mechanizmusát, ennek működését, illetve a reformjára vonatkozó elképzeléseket.
Ismeri a világ főbb civilizációinak, kultúrkörének és a nagy világvallásoknak a sajátosságait.
b) képességei
Képes a társadalmi konfliktusok és problémák bonyolult rendszerében eligazodni, szűkebb szakterületén elmélyültebb ismereteire építve aktívan be tud kapcsolódni a konfliktusok feltárásának munkálataiba.
c) attitűdje
Nyitott és toleráns azoknak a társadalmi csoportoknak a nézeteivel, gondolkodási formáival és életmódjával szemben, amelyekkel társadalomkutatóként szakmai munkája során kapcsolatba kerül.
d) autonómiája és felelőssége
Önálló és felelős szereplője szakterülete tudományos életének, képviseli szakmai elveit és kutatási eredményeit minden lehetséges fórumon.
