Tantárgy adatlapja
A tantárgy az építészeti szerkezetekre, formákra és anyagokra vonatkozó legfontosabb fogalmak és tudnivalók átadását célozza. Hangsúlyt helyez a régészeti kutatások során értelmezést és dokumentálást igénylő, feltárt építészeti maradványok, valamint az álló épületeken és épületromokon régészeti közreműködést jelentő feladatok sajátos tudnivalóira, ideértve a dokumentálás (leírás, rajz, digitális adattárolás) eszközeit és alapfogalmait is. Ezek mellett szükségképpen kitér a mai kivitelezések főbb, lelőhelyek (megelőző) feltárását is érintő technikáira.
Továbbá a szeminárium során a hallgatók megismerik az épületkutatás lépéseit. Gyakorolják a terepi munkákat megelőző kutatási folyamatokat: a források felgyűjtését: források típusai, (ha van) őrzési helyük és források értékelése/értelmezése.
A félév folyamán a terepi kutatás lépéseinek, a dokumentálás formáinak megismerésére is sor kerül. Roncsolásmentes és roncsolásos kutatási formák megismerése
A kurzus teljesítésének pontos feltétele az alább felsorolt irodalmak elsajátítása és annak nyomán számonkérés, különös tekintettel régészeti anyagismereti szempontból (pl. vonatkozó képanyag felismerése).
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
Tóth Endre-Buzás Gergely: Magyar építészet 1. kötet. A rómaiaktól Buda elfoglalásáig. Kossuth Kiadó, Budapest 2016. (312 ps.) ISBN 9789630986403
Manfred Schuller: Building Archaeology. Monuments and Sites VII. ICOMOS, München 2002. ISBN 3874906779, ISBN 9783874906777
Lővei Pál: Porfír, kő, márvány I-II. – Kőanyag
ok, kőfaragók, kőberakások a középkori Magyarországon.
ELKH BTK Történettudományi Intézet, Budapest 2022 (631 ps.) ISBN 9789634162896
G. Lászay Judit: A falkutatás és a kivitelezés közbeni megfigyelések, kutatások in.: A falkutatás elmélete és gyakorlata a műemlékvédelemben. szerk. Bardoly István – Haris Andrea Budapest 2020 197-211. ISBN 978-615-81520-0-6
Koppány András A régészeti ásatás és a falkutatás kapcsolata. in: A falkutatás elmélete és gyakorlata a műemlékvédelemben. szerk. Bardoly István – Haris Andrea Budapest 2020 169-181.
ISBN 978-615-8152006
Rácz Miklós: Helyszíni épületkutatás, falkutatás – kitekintés Európára. in: A falkutatás elmélete és gyakorlata a műemlékvédelemben. szerk. Bardoly István – Haris Andrea Budapest 2020, 51-73. ISBN 978-615-81520-0-6
Velladics Márta: Forráskutatás és épületkutatás. in: A falkutatás elmélete és gyakorlata a műemlékvédelemben. szerk. Bardoly István – Haris Andrea Budapest 2020 95-121. ISBN 978-615-81520-0-6
Ajánlott irodalom:
Feld István-Velladics Márta: Magyar építészet sorozat 2. kötet. Buda elfoglalásától József nádor koráig. 1541–1808. Kossuth Kiadó, Budapest 2016. (304 ps.) ISBN 9789630983341
Ritoók Pál-Hajdú Virág-Fehérvári Zoltán-Prakfalvi Endre: Magyar építészet sorozat 3. kötet
A Szépítő Bizottmánytól napjainkig. Kossuth Kiadó, Budapest 2017. (352 ps.) ISBN 9789630988520
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Tájékozott a régészet általános ismeretanyagában, ismeri annak módszertanát, legfontosabb szakkifejezéseit és szakirodalmát. Tájékozott a régészet különböző természettudományos módszereiben, és ismeri azok felhasználási lehetőségeit.
Ismeri a régészeti felderítés és feltárás módszertanát. Tájékozott legalább két régészeti szakterület speciális ismeretanyagában, ismeri annak legfontosabb problémaköreit, módszertanát, szakkifejezéseit és szakirodalmát. Történeti korok esetében ismeri az alapvető írásos forrásokat
.
Ismeri a tudományos közlés formai és tartalmi követelményeit. Általános tájékozottsággal rendelkezik néhány más tudományterület szakmai problémáiról.
Történeti épületekre, épületmaradványokra, ezek kutatására, dokumentálására vonatkozó szakszókincs.
Dokumentációs formák ismerete.
Források típusainak megismerése.
Épületekre vonatkozó gyűjtemények megismerése.
Tervrajzok értelmezésének elsajátítása.
b) képességei
Képes az ismeretek önálló elsajátítására és rendszerezésére.
Képes a szakirodalomból szerzett információk kritikus elemzésére és feldolgozására.
Képes az információk, érvek és elemzések különböző szempontok szerinti bemutatására, átgondolására.
Képes felhasználni a régészet rokon tudományterületeinek eredményeit.
Képes idegen nyelven és az informatika eszközeivel is hatékonyan kommunikálni.
Történeti épületek, épületmaradványok mérvadó jellemzőinek felismerése és értelmezése.
Épületekről készült dokumentációk értelmezése.
A kurzus során fejlődik a hallgatók vizuális képessége és elemző szemlélete.
Önálló forrásfeldolgozás.
Önállóan el tudja dönteni, hogy mely kutatási forma milyen helyzetben alkalmazható.
c) attitűdje
Érti és elfogadja, hogy a kulturális jelenségek történetileg és társadalmilag meghatározottak és változóak.
Mérlegeli a problémák sokoldalú módszertani megközelítésének lehetőségét.
Törekszik a régészet rokon tudományterületeivel való együttműködésre.
d) autonómiája és felelőssége
Felelősséget érez Magyarország és a világ kulturális örökségének megőrzés&eacu
te;ért.
Hatékonyan együttműködik a régészet területéhez kapcsolódó hazai és nemzetközi szakmai közösségekkel.
