Tantárgy adatlapja
A kurzus a kora újkori Magyarország két, az Oszmán Birodalommal állandó kapcsolatban álló országrészét mutatja be a korabeli nemzetközi politikai helyzetbe ágyazva. 1541 után Buda török kézre kerülésével a középkori Magyar Királyság területén ék alakú tartomány (vilajet) jött létre, miközben a Királyhágón túli területeken az erdélyi fejedelem vezetésével oszmán-török vazallusi státuszban magyar állam alakult ki. A kurzus célja, hogy ezt a két országrészt a XVI–XVII. századi Európában betöltött szerepe alapján vizsgálja. A kapcsolatok egyrészt a közép-európai térségben időről időre jelentkező országegyesítő kezdeményezések miatt a Habsburg Birodalom, valamint Lengyelország felé voltak intenzívek, másrészt pedig a balkáni oszmán-török jelenleg alapvető politikai, hadi és kulturális befolyással bírt mindkét országrészre.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Dr. Őze Sándor: Határhelyzet 2. Esszék, tanulmányok. Budapest, Hankiss Ágnes Intézet, 2025. 12. 04. https://www.hamvasintezet.hu/wp-content/uploads/2025/10/Oze_Sandor_Hatarhelyzet_osszefuzott.pdf
11-35. o.; 36-68.o.
Szabó Péter: Az Erdélyi Fejedelemség – Küzdelem a megmaradásért. Budapest, 1993.
Hegyi Klára: Egy világbirodalom végvidékén. Budapest, Gondolat, 1976. (Magyar história)
Őze Sándor: A határ és a határtalan. Identitáselemek vizsgálata a 16. századi magyar ütközőzóna népességénél. Budapest, METEM, 2006.
Hopp Lajos: Az „antemurale” és a „conformitas” humanista eszméje a magyar-lengyel hagyományban. Budapest, Balassi Kiadó, 1992. (Humanizmus és reformáció 19.)
