Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A tantárgy célja, hogy elméletileg elkülönítse a politika erkölcsi megalapozására törekvő nézeteket azoktól, amelyek tagadják, hogy erkölcsi elvek szerepet játszanak a politikában, illetve bemutassa a politikai döntéshozatal során felmerülő leggyakoribb dilemmákat.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A kurzus két részből áll. Az I. rész áttekintést nyújt az igazságosság fő kortárs elméleteiről (utilitarizmus, libertarianizmus, marxizmus, liberális egalitarizmus, kommunautarianizmus, feminizmus). A II. rész ezen általános elméletek alkalmazását foglalja magában konkrét szociális kérdésekben (például egészségbiztosítás, migrációs politikák, minimálbér stb.).
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
A tárgy elméleti kérdésköréhez kapcsolódik az olyan problémák megtárgyalása, mint a politikai hazugság és a politikai korrektség, a verbális és a fizikai erőszak, a korrupció és a lobbizás, az állami mentőakciók és a redisztribúció problémái, illetve a társadalmat megosztó morális kérdések politikai kezelése.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kugler, Gudrun – Pásztor Péter, szerk.: Szabadság és hit: közéleti kalauz keresztényeknek. Budapest: Polgári Magyarországért Alapítvány, 2012. ISBN 978 963 87937 0 6
MacIntyre, Alasdair: Az erény nyomában. Budapest: Osiris, 1999. ISBN 963 379 332 7
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Aquinói Tamás: A Summa theologiae kérdései a jogról. Budapest: Szent István Társulat, 2011. ISBN 978 963 277 240 0
Machiavelli, Niccoló: A fejedelem. Budapest: Európa, 1987. ISBN 963 07 4038 9
Platón: Állam. Budapest: Atlantisz, 2014. ISBN 978 963 9777 23 1
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
A tantárgy hozzájárul a hallgatók világképének és gondolkodásmódjának fejlesztéséhez azáltal, hogy megismerteti őket különböző etikai irányzatokkal (pl. deontológia, utilitarizmus) és politikai filozófiai gondolkodókkal (pl. Platón, Rousseau, Rawls). A tantárgy során a hallgatók képessé válnak az erkölcsi és politikai kérdések árnyalt vizsgálatára, különböző nézőpontok összevetésére és érvelésre. A politikai rendszerek, hatalomgyakorlás és állampolgári jogok tárgyalása elősegíti a demokratikus elköteleződést, a felelős állampolgári magatartást.
A társadalmi egyenlőtlenségek, erkölcsi dilemmák és felelősség kérdésköreinek megvitatása hozzájárul a szociális érzékenység és empátia fejlesztéséhez. Az etikai témák vizsgálata segíti a hallgatókat abban, hogy saját értékrendjüket reflektíven és tudatosan alakítsák. Az etikai és politikai döntések következményeinek mérlegelése pedig hozzájárul a komplex helyzetekben való felelős gondolkodás és döntésképesség fejlesztéséhez.
