Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A modern etikatörténet kiterjed a legjelentősebb hagyományok továbbgondolására tartalom és módszer összefüggéseiben. A modern etika nemcsak angolszász és fenomenológiai, hanem hermeneutikai, és exisztencialista, s ide tartozik a strukturalizmus és az új irányzatok sokfélesége is. A tantárgy ezt a sokféleséget módszer és tartalom alapján tekinti át, az egyes kurzusok szerint egyik vagy másik vonatkozását kiemelve és azon keresztül kitekintést nyújtva a kontinentális filozófiai gondolkodás jelentőségére és további lehetőségére.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
Az etika transzformációja a 19-20. században: A klasszikus hagyományok (erényetika, deontológia) továbbélése és radikális újragondolása a modernitás kontextusában.
Fenomenológiai és egzisztencialista etika: Az értékek fenomenológiája (Scheler, Hartmann); a szabadság és a radikális felelősség etikája (Sartre); a „másik” iránti etikai elköteleződés (Levinas).
Hermeneutika és erényetika: A morális tapasztalat nyelvi és történeti meghatározottsága (Gadamer); az arisztotelészi hagyomány modern rekonstrukciója (MacIntyre).
Angolszász irányzatok és az analitikus etika: Az utilitarizmus modern változatai (Singer); az igazságosság elméletei (Rawls); az erényetika analitikus megújítása (Anscombe).
Posztstrukturalista és kritikai megközelítések: A hatalom és a morál viszonya (Foucault); az etikai diskurzus dekonstrukciója és az új etikai irányzatok (feminista etika, ökoetika) sokfélesége.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
Módszertani pluralizmus: Képesség a különböző etikai módszerek (fenomenológiai leírás, nyelvi elemzés, dekonstrukció) alkalmazására a morális problémák vizsgálatakor.
Komparatív elméletalkotás: Jártasság az angolszász és a kontinentális etikai tradíciók közötti párbeszéd megteremtésében és érveik ütköztetésében.
Kontextuális elemzés: Módszer az erkölcsi kérdések történeti, társadalmi és nyelvi beágyazottságának feltárására.
Kritikai reflexió a jelenre: A modern etikai elméletek felhasználása a kortárs morális válságjelenségek és az „etikai fordulat” értelmezésében.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Lónyai Mária (szerk.): Tények és értékek A modern angolszász etika irodalmából. Budapest, Gondolat, 1981.
Alasdair MacIntyre: Az erény nyomában. Budapest, Osiris, 1999
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Réz Anna (szerk.): Vétkek és választások. Budapest, Gondolat. 2013
Bokody Péter et al. (szerk.): Transzcendencia és megértés – Lévinas etikája és metafizikája. Budapest, L’Harmattan, 2009.
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
a) tudás
A tantárgy a legjelentősebb modern etikai hagyományok sokrétű bemutatásával mélyíti a hallgató szakmai műveltségét. A hallgató tájékozottságot szerez a fenomenológiai, hermeneutikai, egzisztencialista és angolszász irányzatok tartalmáról és módszereiről, megismerve az elméleti problémafelvetés azon változatait, amelyek a kortárs kontinentális és analitikus gondolkodást meghatározzák.
b) képesség
A modern etikai irányzatok sokféleségének áttekintése fejleszti az argumentumok azonosításának, átgondolásának és prezentálásának képességét. A hallgató alkalmassá válik a különböző módszertani keretek közötti kitekintésre és a morális elméletek szakszerű rekonstrukciójára, javítva ezzel a kritikai elsajátítás és a szintetizáló gondolkodás technikáit.
c) attitűd
A modern etika pluralizmusának tanulmányozása szellemi nyitottságra, párbeszédre és módszeres tudásgyarapításra nevel. A hallgató képessé válik arra, hogy elfogulatlanul mérlegelje a radikálisan eltérő erkölcsi modelleket (pl. Levinas etikája vs. utilitarizmus), felismerve az etikai gondolkodás jelentőségét és további lehetőségeit a modern világban. Ez a szemléletmód erősíti a kulturális és eszmei sokszínűség iránti tiszteletet.
d) autonómia és felelősség
Az egzisztencialista szabadságfogalom és a modern felelősség-elméletek megismerése támogatja a hallgatót az önálló és felelős véleményalkotásban. A hallgató felismeri, hogy a modern világ komplexitásában a morális döntéshozatal nem szorítkozhat kész receptekre, hanem folyamatos kritikai reflexiót igényel. Az etikailag alapos érvelés itt a szellemi autonómia és a mások iránti felelősség egyensúlyában realizálódik.
