Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A kurzus az etikai érvelés különböző típusainak filozófiatörténeti példáit tekinti át. Vizsgálja azok belső összefüggéseit, vagyis a nyugati etika történetében létrejött jellegzetes irányokat, fejlődési vonalakat. Ennek kapcsán tárgyalja az etika elméletének számos aktuális kérdését, mint az etikának a filozófián belül, valamint a rokon tudásterületekkel való összefüggésben történő elhelyezését, a cselekvés alanyának és érintettjeinek meghatározását, továbbá a normativitás megalapozásának, az etikai érvelés módjának és az alkalmazás módszertanának komplex, metaetikai jellegű problémáit. Az egyetem jellegének megfelelően hangsúly esik a keresztény ihletésű elméletek tárgyalására is.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
Etikai paradigmák fejlődéstörténete: Az erényetika (antikvitás), a kötelességetika (Kant), a haszonelvűség (utilitarizmus) és a keresztény ihletésű elméletek (pl. Aquinói Szent Tamás) alapvető tanításai.
A cselekvéselmélet alapjai: A morális ágens (alany) meghatározása, a szabad akarat és a felelősség összefüggései a nyugati eszmetörténetben.
Metaetikai problémák: A normativitás megalapozhatósága, az etikai realizmus és antirealizmus vitái, valamint az etikai nyelv sajátosságai.
Interdiszciplináris kontextus: Az etika helye a filozófiai rendszerben és kapcsolata a rokon területekkel (jogfilozófia, vallástudomány, pszichológia).
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
Etikai érveléselemzés: Képesség a különböző típusú erkölcsi argumentumok azonosítására, azok logikai szerkezetének és belső összefüggéseinek feltárására.
Alkalmazott etikai módszertan: Jártasság az elméleti etikai keretek gyakorlati, morális dilemmákra való alkalmazásában.
Kritikai szövegfeldolgozás: Klasszikus etikatörténeti forrásszövegek (pl. Arisztotelész, Mill, Scheler) önálló elemzése és interpretációja.
Összehasonlító módszer: A keresztény etikai hagyomány és a szekuláris elméletek közötti kapcsolódási pontok és feszültségek szakszerű kezelése.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Arisztotelész: Nikomakhoszi etika. Budapest: Helikon, 1983.
Kant, I.: Az erkölcsök metafizikájának alapvetése. Budapest, Gondolat, 1991.
Mill, J. S.: Szabadelvűség. Budapest, Európa, 1987.
Moore, G. E.: Principia ethica I. in: Tények és értékek. A modern angolszász etika irodalmából [Vál. Lónyai Mária] Budapest, Gondolat, 1981.
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Platón: Állam. Budapest: Helikon, 1986
Spaemann, R.: Erkölcsi alapfogalmak. Pécs: Egyházfórum, 1999.
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
a) tudás
A tantárgy az etika alapproblémáinak és történetének bemutatásával közvetlenül bővíti a hallgató szakmai műveltségét. A hallgató tájékozottságot szerez a nyugati eszmetörténet alapvető korszakaiban, különös tekintettel a normatív rendszerek kialakulására. Megismeri az elméleti problémafelvetés hagyományos és mai változatait, beleértve a keresztény szellemi örökség etikát meghatározó szerepét.
b) képesség
Az etikai érvelési módok vizsgálata fejleszti az argumentumok azonosításának, átgondolásának és prezentálásának képességét. A hallgató képessé válik arra, hogy a cselekvés alanyával és a normativitással kapcsolatos komplex kérdéseket élőszóban vagy írásban (pl. esszé formájában) szabatosan bemutassa. A szövegelemzési feladatok finomítják a kritikai elsajátítás technikáit, amelyek elengedhetetlenek a politikai és közéleti elemzések elvégzéséhez.
c) attitűd
A különböző etikai irányzatok (pl. deontológia vs. konzekvencializmus) ütköztetése problémaérzékenységre és elfogulatlan mérlegelésre nevel. A hallgató képessé válik arra, hogy figyelemmel hallgassa meg mások erkölcsi meggyőződéseit, és saját álláspontját argumentált módon fejtse ki. A kurzus elősegíti a kulturális és vallási sokszínűség iránti nyitottságot a keresztény és szekuláris elméletek párbeszédbe hozásával.
d) autonómia és felelősség
A morális felelősség elméleti alapjainak tanulmányozása támogatja a hallgatót saját álláspontjáért vállalt felelősségének tudatosításában. A tantárgy arra ösztönzi, hogy véleményalkotásában képviselje az emberi méltóság szellemi követelményeit, és elutasítsa az erkölcsi manipulációt. Az etikailag alapos érvelés követelménye itt a szakmai és magánéleti integritás megalapozásában realizálódik.
