Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A tantárgy célja, hogy bevezető jelleggel megismertesse a hallgatókat az uniós politikák kialakulásával, jellegzetességeivel, elemzésük elméleti kereteivel.
Az elméleti, történeti bevezetés után a különböző politikákat végrehajtó intézményrendszer, illetve a politikákat megalapozó költségvetés, döntéshozatali mechanizmusok ismertetésére kerül sor.
Az integráció folyamatát beindító belső piac fejlődése, a monetáris, pénzügyi unió kialakulása, illetve a regionális/kohéziós politika megerősödése nagyon fontos része a szakpolitikák bemutatásának. Ezen felül betekintést nyernek a hallgatók az Európai Unió külkapcsolati rendszerébe, a kül- és védelempolitikán kívül a bővítés, a nemzetközi fejlesztési együttműködés, a humanitárius ügyek kezelésének témáiba. A szabadság, biztonság, jog térségének kialakulása, különös tekintettel a határvédelem kérdésére, a migrációra és a menekültügyre elmaradhatatlan része az uniós politikák ismertetésének. Az egyik legrégebbi szakpolitika, a közös agrárpolitika mellett részletesen kitérünk a rendkívül fontos közlekedéspolitikára, a stratégiai kérdéssé váló energiapolitikára is. Röviden bemutatjuk a hallgatóknak a közös foglalkoztatás- és szociálpolitikát, oktatáspolitikát, kulturális politikát is.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
-
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
-
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Arató Krisztina-Koller Boglárka: Európa utazása. Integrációtörténet Gondolat, Budapest, 2015.
Bándi Gyula: Környezetjog Szent István Társulat, Budapest, 2014.
Gazdag Ferenc: Az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikája Osiris, Budapest, 2003.
Gyulavári Tamás (szerk.): Az Európai Unió szociális dimenziója. Budapest, OFA, 2004.
Horváth Zoltán, Ódor Bálint: Az Európai Unió szerződéses reformja HVG-ORAC, Budapest, 2010.
Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról HVG-ORAC, Budapest, 2011.
Kengyel Ákos (szerk.): Európai uniós politikák Akadémia, Budapest, 2020.
Molnár Anna: Az Európai Unió külkapcsolati rendszere és eszközei. A külkapcsolatoktól a kül-, a biztonság- és védelempolitikáig Dialóg Campus, Budapest, 2018.
Ördögh Tibor (szerk.): Az Európai Unió szakpolitikai rendszere Ludovika, Budapest, 2022. ISBN 9789635317479
Palánkai Tibor: Az európai integráció gazdaságtana Aula Kiadó, Budapest, 2004.
Paragi Beáta: Nemzetközi fejlesztési politika In Kengyel Á. (szerk.): Európai uniós politikák Akadémia, Budapest, 2020.
Szalayné Sándor Erzsébet (szerk.) Az Európai Unió alapdokumentumai - 2010 Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Pécs, 2010.
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
-
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
a) tudása
Magas szinten ismeri az Európai Unió intézményrendszerének működését, hatásköreit, szakpolitikáit.
Megfelelően érti és értelmezi az Európai Unió politikai rendszereit és döntéshozatali mechanizmusait, a legfontosabb társadalomtudományi összefüggéseket.
Ismeri az Európai Unió gazdasági, jogi és társadalmi intézményeinek, az ott zajló folyamatoknak a mélyebb összekapcsolódását, átlátja a politikai és gazdasági rendszerek egymásra hatását.
Tisztában van az uniós szakpolitikák aktuális kérdéseivel, legújabb elemzési és értelmezési módszereivel.
b) képességei
Képes megérteni és önállóan elemezni az uniós intézményeket, egyes szakpolitikákat, és kritikusan vizsgálni a politikai és gazdasági rendszereket.
Képes definiálni az uniós rendszer egyes szereplőinek gazdasági, politikai és kulturális érdekeit, illetve azok összefüggésrendszerét.
Képes a nemzetközi összefüggésekben való eligazodásra, folyamatok, változások követésére, megértésére, feldolgozására, mindezek hatékony és eredményes megosztására.
gyakorlati alkalmazására.
c) attitűdje
Nyitott és folyamatosan fejleszti az elemző és kritikai gondolkodását.
Mérlegeli a problémák sokoldalú módszertani megközelítésének lehetőségét.
d) autonómiája és felelőssége
Önálló és felelős szereplője szakterülete tudományos életének, képviseli szakmai elveit és kutatási eredményeit minden lehetséges fórumon.
A szakterületén szerzett ismereteit alkalmazza önművelésében, önismeretében.
