Tantárgy adatlapja
A tantárgy célja, hogy bevezető jelleggel megismertesse a hallgatókat az uniós politikák kialakulásával, jellegzetességeivel, elemzésük elméleti kereteivel.
Az elméleti, történeti bevezetés után a különböző politikákat végrehajtó intézményrendszer, illetve a politikákat megalapozó költségvetés, döntéshozatali mechanizmusok ismertetésére kerül sor.
Az integráció folyamatát beindító belső piac fejlődése, a monetáris, pénzügyi unió kialakulása, illetve a regionális/kohéziós politika megerősödése nagyon fontos része a szakpolitikák bemutatásának. Ezen felül betekintést nyernek a hallgatók az Európai Unió külkapcsolati rendszerébe, a kül- és védelempolitikán kívül a bővítés, a fejlesztési együttműködés, a humanitárius ügyek kezelésének témáiba. A szabadság, biztonság, jog térségének kialakulása, különös tekintettel a határvédelem kérdésére, a migrációra és a menekültügyre elmaradhatatlan része az uniós politikák ismertetésének. Az egyik legrégebbi szakpolitika, a közös agrárpolitika mellett részletesen kitérünk a rendkívül fontos közlekedéspolitikára, a stratégiai kérdéssé váló energiapolitikára is. Röviden bemutatjuk a hallgatóknak a közös foglalkoztatás- és szociálpolitikát, oktatáspolitikát, kulturális politikát is.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, HVG-Orac, Budapest, 2011. ISBN 978-963-258-129-3
Ajánlott irodalom:
Cini, Michelle: European Union Politics. Oxford, 2019. ISBN 978-0198806530
Kengyel, Ákos (ed.): Az Európai Unió közös politikái. Akadémia, Budapest, 2010. ISBN 9789630587488
Wallace, Hellen and Williame: Politikák születése az Európai Unióban. Pécs, 1999. ISBN 963-641-701-6
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Összefüggéseiben értelmezi a szakterületéhez általában kapcsolódó, nemzetközi, európai és regionális, politikai, jogi, gazdasági és civilizációs ismereteket és eseményeket.
Ismeri az Európai Unió intézményrendszerének működését, hatásköreit, szakpolitikáit.
Magas szinten ismeri és a magabiztos gyakorlati használhatóság követelményeinek megfelelően érti és értelmezi a legfontosabb társadalomtudományi összefüggéseket.
Ismeri a társadalomtudományokra jellemző adatgyűjtési, feldolgozási és értelmezési technikákat, és a politikai kutatás megkülönböztető sajátosságait.
b) képességei
Képes történelmi, társadalmi, gazdasági, jogi és politikai kérdésekben az ismeretek önálló elsajátítására és rendszerezésére.
Képes az EU által támogatott projektek tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.
Képes megérteni az egyes államok főbb külpolitikai döntéshozatali mechanizmusát. valamint képes tájékozódni a különféle nemzetközi szervezetek döntéshozatali mechanizmusában.
Képes definiálni a nemzetközi rendszer egyes szereplőinek gazdasági, politikai és kulturális érdekeit, illetve azok összefüggésrendszerét.
Képes a hazai és külföldi társadalomtudományi források feltárására, feldolgozására és szakmai munkája során a leszűrt következtetések gyakorlati alkalmazására.
Képes a társadalmi konfliktusok és problémák bonyolult rendszerében eligazodni, szűkebb szakterületén elmélyültebb ismereteire építve aktívan be tud kapcsolódni a konfliktusok feltárásának munkálataiba.
c) attitűdje
Képviseli a magyar és az európai identitás vallási és társadalmi, történeti és jelenkori sokszínűségét.
Igénye van az európai nemzeti kultúrák befogadására és az Európán kívüli kultúrák megismerésére.
d) autonómiája és felelőssége
Tudatosan képviseli azon módszereket, amelyekkel a szakterületén dolgozik, és elfogadja más tudományágak eltérő módszertani sajátosságait.
Ismeri szakterülete etikai normáit és szabályait, és ezeket a szakmai feladatok ellátásában, az emberi kapcsolatokban és a kommunikációban egyaránt képes betartani.
