Tantárgy adatlapja
Experimentális filmeknek azokat a filmeket szokás nevezni, melyek túllépnek a mindenkori kánon narrációs sémáin, kiterjesztik a néző vizuális percepcióját, és hangsúlyozottan törekednek a filmi formanyelv radikális megújítására. Ennek a filmtípusnak a filmtörténeti vizsgálódásokban elfoglalt helye bizonytalan, hiszen adott korszakokban (például a képzőművészeti avantgárddal szorosan összefonódó filmművészeti irányzatok mint a szürrealizmus, expresszionizmus, stb. esetében) vagy bizonyos intézményi struktúrákban (mint a magyar Balázs Béla Stúdió filmes műhelyében) másképpen van jelen a kísérleti jelleg. Mindazonáltal a filmes formanyelvi kísérletezés önálló, folyamatosan bővülő, saját terjesztési rendszerrel rendelkező filmes korpuszt is alkot. A kurzus áttekinti ennek az irányzatnak előzményeit és főbb alkotóit, az intermedialitás jelenségében való kiteljesedését. Így azokat a kortárs kulturális formákat is érinti, amelyek az új média, a videó és installáció művészetben a kísérleti filmezésre épülnek.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
PETERNÁK Miklós (szerk.): F.I.L.M. A magyar avant-garde film története és dokumentumai, Budapest, 1991. ISBN 963 336 551 1
MOHOLY-NAGY László: Látás mozgásban, Budapest: Intermédia, Műcsarnok, 1996. pp. 270-291. ISBN 963 755 0941
PETERNÁK Miklós (szerk.): Bódy Gábor: Végtelen kép Budapest, 1996. ISBN 963-605-145-3
Ajánlott irodalom:
PETERNÁK Miklós (szerk.): Erdély Miklós: Művészeti írások: Válogatott művészetelméleti tanulmányok. Budapest: Képzőművészeti Kiadó ISBN 963 336 552 X
GELENCSÉR Gábor (szerk.): A Balázs Béla Stúdió 50 éve. Budapest: Műcsarnok, 2009. pp. 129-143. ISBN 978 963 9506 40 4
Forgács Péter-összeállítás, Metropolis, 1999/ nyár.
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
A hallgató tájékozott a filmtörténetben és a filmelméletekben.
Ismeri a filmelemzés módszereit, elméleti alapjait és jelentőségét.
Átlátja a filmi kompozíciót, a filmi elbeszélést.
Ismeri az elméleti problémafelvetés és problémamegoldás hagyományos és mai változatait, és jártasságot szerez a problémák szakszerű kezelésének gyakorlataiban.
Ismeretekkel rendelkezik a filozófia, az esztétika, az etika, művészetek, a mozgókép, az írott vizuális és mediális kommunikáció, a nyelvészet és a vallási jelenségek mibenlétéről, történetéről, jelentőségéről és társadalmi szerepéről.
b) képességei
Képes arra, hogy kreatív módon írjon, és kritikai tevékenységet fejtsen ki a kultúra különböző területein. Ez az alkalmasság kiterjed a nyomtatott és elektronikus sajtóban és egyéb kiadványokban megjelenő műbírálatok írására, politikai és közéleti elemzések elvégzésére, ismeretterjesztő tudósítások, beszédek és prezentációk készítésére és értékelésére, a kultúra szervezésében való közreműködésre.
Képes argumentumok azonosítására, átgondolására, valamint ezeknek élőszóban és írásban vázlatos vagy részletes bemutatására.
Képes több műfajban az adott műfajnak vagy egyéb igényeknek megfelelő írásbeli és szóbeli prezentációra.
Képes a nyilvános megszólalás, illetve megjelenítés alapvető szabályainak ismeretében hatékony kommunikációra.
Képes a szövegfeldolgozás, a szövegelemzés és -értelmezés, valamint a kritikai elsajátítás technikáinak alkalmazására.
c) attitűdje
Nyitott a párbeszédre és az együttműködésre.
Kritikai és kreatív gondolkodás és problémaérzékenység jellemzi.
Képes figyelemmel meghallgatni mások álláspontját, és elfogulatlanul mérlegelni az előadott vélemények tartalmát.
Képes argumentált módon kifejteni saját álláspontját.
Nyitott más kultúrákra, a kulturális és vallási sokszínűségre.
d) autonómiája és felelőssége
Fontosnak tartja a párbeszédet és az együttműködést a különböző felfogású társadalmi csoportok között.
Véleményét körültekintően alakítja ki, tájékozódik és felelősséget vállal saját álláspontjáért.
Véleményét argumentumokra alapozza.
Véleményalkotásában képviseli az emberi méltóság szellemi követelményeit.
Elutasítja mások érzelmi vagy ideológiai alapú manipulálását.
Elkötelezett az emberi méltóság által megkövetelt, etikailag és szellemileg alapos érvelés mellett.
Felelősséget vállal akár szóban, akár írásban megfogalmazott véleményéért, közéleti és tudományos téren is.
