Tantárgy adatlapja
Experimentális filmeknek azokat a filmeket szokás nevezni, melyek túllépnek a mindenkori kánon narrációs sémáin, kiterjesztik a néző vizuális percepcióját, és hangsúlyozottan törekednek a filmi formanyelv radikális megújítására. Ennek a filmtípusnak a filmtörténeti vizsgálódásokban elfoglalt helye bizonytalan, hiszen adott korszakokban (például a képzőművészeti avantgárddal szorosan összefonódó filmművészeti irányzatok mint a szürrealizmus, expresszionizmus, stb. esetében) vagy bizonyos intézményi struktúrákban (mint a magyar Balázs Béla Stúdió filmes műhelyében) másképpen van jelen a kísérleti jelleg. Mindazonáltal a filmes formanyelvi kísérletezés önálló, folyamatosan bővülő, saját terjesztési rendszerrel rendelkező filmes korpuszt is alkot. A kurzus áttekinti ennek az irányzatnak előzményeit és főbb alkotóit, az intermedialitás jelenségében való kiteljesedését. Így azokat a kortárs kulturális formákat is érinti, amelyek az új média, a videó és installáció művészetben a kísérleti filmezésre épülnek.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
PETERNÁK Miklós (szerk.): F.I.L.M. A magyar avant-garde film története és dokumentumai, Budapest, 1991. ISBN 963 336 551 1
MOHOLY-NAGY László: Látás mozgásban, Budapest: Intermédia, Műcsarnok, 1996. pp. 270-291. ISBN 963 755 0941
PETERNÁK Miklós (szerk.): Bódy Gábor: Végtelen kép Budapest, 1996. ISBN 963-605-145-3
Ajánlott irodalom:
PETERNÁK Miklós (szerk.): Erdély Miklós: Művészeti írások: Válogatott művészetelméleti tanulmányok. Budapest: Képzőművészeti Kiadó ISBN 963 336 552 X
GELENCSÉR Gábor (szerk.): A Balázs Béla Stúdió 50 éve. Budapest: Műcsarnok, 2009. pp. 129-143. ISBN 978 963 9506 40 4
Forgács Péter-összeállítás, Metropolis, 1999/ nyár