Tantárgy adatlapja
A kurzus során a hallgatók a fejlődéspszichológia szak- és alkalmazott területének kurrens trendjeivel ismerkednek meg a gyakorlat szintjén. A hallgató feladata, hogy projektmunka keretében dolgozzon fel egy-egy kiválasztott témát az alábbiak közül.
A tantárgyblokk első fele kiemelt figyelmet szentel a fejlődés interaktív történéseinek, s ebből a nézőpontból elemezi a fejlődési folyamatban szerepet játszó tényezőket. A kurzus másik kiemelt témaköre a „környezetbe ágyazott fejlődés” („development in context”) koncepció talaján foglalkozik a szűkebb és szélesebb környezet (társak, intézmények, média, és kulturális-ideológiai keretek) fejlődésre gyakorolt hatásával.
A kurzus során feldolgozott témakörök:
Katalizátorok a fejlődéslélektani kutatások történetében
A fejlődés kezdetei, a csecsemőkor
Kognitív fejlődés: strukturalista megközelítés és információfeldolgozási modell
A szülői viselkedés aspektusai és hatásai
Fejlődés kontextusban: kulturális perspektívák, a kulturális változás hatásai
A tudás megszerzése és átadása
A serdülőkori fejlődés
A teljes életen át tartó fejlődés: a felnőttkor és az időskor
Fejlődéslélektani kutatások és klinikum
Fejlődéslélektani kutatások és társadalompolitika
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
Dixon, R.A. & Lerner, R.M. (1992). A history of systems in developmental psychology. In M.H. Bornstein & M.E. Lamb (Eds.), Developmental Psychology. New Jersey: LEA, 3-58.
Rutter, M. and Rutter, M. (1993). Change and Continuity: Some developmental processes. In: Developing minds: Challange and continuity across the lifespan. Chapter 3. New York. BasicBooks.
Thompson, R. A. (2000): Early sociopersonality developement. In. W. Damon (Ed.), Handbook of child psychology (5th ed.), Vol. 3. Social, emotional, and personality development. New York: Wiley.
Greenfield, P. M., Fuligni H.K., Andrews, and Ashley Maynard (2003). Cultural pathways through universal development. Annual Review of Psychology 54:461–90.
Nguyen Luu, L.A., Fülöp,M. (2003). Kultúra és pszichológia. Osiris kiadó, Budapest.
Ajánlott irodalom:
Flavel, J.H. (1992): Cognitive development: past, present, and future. Developmental Psychology, 28, 998-1005.
Tomasello, M., Carpenter, M., Call, J., Behne, T., Moll, H. (2007). A szándékok megértése, közös szándékok. A kulturális gondolkodás gyökerei. In: Csibra, G. & Gergely Gy. (Szerk.) Ember és kultúra: A kulturális tudás eredete és átadásának mechanizmusai. Budapest: Akadémia Kiadó, pp. 61-107.
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Részleteiben átlátja a pszichológia tudományos elméleti problémáit, rálátással rendelkezik a tudomány történeti fejlődésére, és képes átlátni folyamatszerű összefüggéseket.
Ismeri és érti a tudományos kutatás, szakmai önképzés és a hatékony kommunikáció módszereit.
Legalább két idegen nyelvet ismer a szakterületéhez szükséges szinten, idegen nyelvű szakcikkek olvasására képes.
b) képességei
Képes a pszichológiai jelenségek vizsgálatához szükséges és releváns kérdések megfogalmazására, adatok felvételére és feldolgozására a pszichológia tudományos módszereivel.
Képes véleményét önállóan megfogalmazni a szakmai-tudományos elvárásoknak megfelelően (akár idegen nyelven is) és szakmai fórumokon megvédeni.
c) attitűdje
Munkája és kutatásai során figyelembe veszi a pszichológiai jelenségek történeti, kulturális és társadalmi meghatározottságát.
Törekszik arra, hogy speciális szakmai érdeklődését elmélyítse és megszilárdítsa.
d) autonómiája és felelőssége
Kritikus tudatosság jellemzi szakmájához kapcsolódó kérdésekben.
Képviseli saját tudományos felismeréseit, eredményeit.
