Tantárgy adatlapja
Az előadás a képírás közegében találja meg esztétikai vizsgálódásának tárgyát. A gyakorlati filozófia egyik elemeként az esztétikai nézőpont alkalmazása minden műalkotás elemzéséhez szükséges alapfeltétel. Az alapvető filmművészeti kifejezőeszközök (kép, montázs, narráció) és a hozzájuk kapcsolódó altémák (vizuális képsor, keret, képarányok, kompozíció, képmélység, képsík, a montázs különböző fajtái, a filmes elbeszélés típusai, jellegzetességei, stb.) filozófiai jellegű tárgyalásán keresztül lehetőség nyílik a filmművészettel kapcsolatos reflektált szemléletmód kialakítására. Sor kerül néhány hazai és nemzetközi filmesztétikai elmélet eredményeinek számbavételére, valamint a műfajtipológia szempontjainak elméleti áttekintésére is. Az előadás gyakorlatorientált; a fogalmi vizsgálódások konkrét műalkotások példáira vonatkoznak, ezzel is lehetővé téve az egyéni és a közös kritikai természetű filmesztétikai reflexiók begyakorlását.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
A film formanyelve (tanári jegyzet)
Optikai alapok (tanári jegyzet)
Siegfried Kracauer: A film elmélete I-II. Bp. 1964. I.k. 63-89
Lukács György: Gondolatok a mozi esztétikájáról. in: Ifjúkori művek. Magvető, 1977. 594-601.
Hevesy István: A filmjáték esztétikája és dramaturgiája. Bp. 1985. 3-63.
Szőts István: Röpirat a magyar filmművészet ügyében. In: Szilánkok és gyaluforgácsok. szerk: Pintér Judit, Zalán Vince, Bp. 1999. 109-157.
Rudolf Arnheim: A film mint művészet. Bp. 1984. 165-201.
André Bazin: Mi a film? Bp. 1995. 7-23; 174-188.
Bíró Yvette: A hetedik művészet. Bp. 1998. 5-34; 232-270.
Roman Ingarden: Néhány megjegyzés a filmművészetről. in: A film és a többi művészet. vál: Kenedi János. Bp. 1977. 126-150.
Ajánlott irodalom:
Gottfried Boehm: A kép hermeneutikájához. Athenaeum, 1993, I.4.
Torben Grodal: Moving Pictures. A New Theory of Film, Genres, Feelings, and Cognition. Oxford, 1997.
Rick Altmann: Film/Genre. London, 2000.
George Bluestone: Novels into Film.: The Metamorphosis of Fiction into Cinema. Baltimore, 1957.
Knut Hickethier – Hartmut Winkler (Hrsg.): Filmwahrnehmung. Berlin, 1990.
Helmut Korte: Einführung in die Systematische Filmanalyse. Berlin, 2000. 2. Aufl. 2001.
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
A hallgató tájékozott a filmtörténetben és a filmelméletekben.
Ismeri a filmelemzés módszereit, elméleti alapjait és jelentőségét.
Átlátja a filmi kompozíciót, a filmi elbeszélést.
Ismeri az elméleti problémafelvetés és problémamegoldás hagyományos és mai változatait, és jártasságot szerez a problémák szakszerű kezelésének gyakorlataiban.
Ismeretekkel rendelkezik a filozófia, az esztétika, az etika, művészetek, a mozgókép, az írott vizuális és mediális kommunikáció, a nyelvészet és a vallási jelenségek mibenlétéről, történetéről, jelentőségéről és társadalmi szerepéről.
b) képességei
Képes argumentumok azonosítására, átgondolására, valamint ezeknek élőszóban és írásban vázlatos vagy részletes bemutatására.
Képes több műfajban az adott műfajnak vagy egyéb igényeknek megfelelő írásbeli és szóbeli prezentációra.
Képes a nyilvános megszólalás, illetve megjelenítés alapvető szabályainak ismeretében hatékony kommunikációra.
Képes a szövegfeldolgozás, a szövegelemzés és -értelmezés, valamint a kritikai elsajátítás technikáinak alkalmazására.
c) attitűdje
Nyitott a párbeszédre és az együttműködésre.
Kritikai és kreatív gondolkodás és problémaérzékenység jellemzi.
Képes figyelemmel meghallgatni mások álláspontját, és elfogulatlanul mérlegelni az előadott vélemények tartalmát.
Nyitott más kultúrákra, a kulturális és vallási sokszínűségre.
Fejleszti nyelvtudását.
d) autonómiája és felelőssége
Fontosnak tartja a párbeszédet és az együttműködést a különböző felfogású társadalmi csoportok között.
Véleményét körültekintően alakítja ki, tájékozódik és felelősséget vállal saját álláspontjáért.
Véleményét argumentumokra alapozza.
Véleményalkotásában képviseli az emberi méltóság szellemi követelményeit.
Elutasítja mások érzelmi vagy ideológiai alapú manipulálását.
Elkötelezett az emberi méltóság által megkövetelt, etikailag és szellemileg alapos érvelés mellett.
Felelősséget vállal akár szóban, akár írásban megfogalmazott véleményéért, közéleti és tudományos téren is.
