Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A tanegység célja, hogy felkészítse a hallgatókat az államvizsgára, illetve a szakdolgozat megírására. A számonkérés a képzés fő tudományterületeihez kapcsolódóan 3 témakörre oszlik. Az alapvizsga célja, hogy az előre megadott témakörök alapján számonkérje az első 4 félév legfontosabb tudástartalmát, átfogó módon. Az alapvizsga tárgykörei megegyeznek az államvizsga tárgyköreivel, így elsősorban a politikai filozófia és politikai gondolkodás, a közgazdaságtan, a politikai szociológia, a politikai kultúra, illetve a gazdasági rendszerek összehasonlító elemzése tartozik ide. A fentiek mellett az alapvizsga feladata az is, hogy számon kérje a társadalomtudományi módszerekben való kellő jártasságot is, melynek hiányában a szakdolgozat nem készíthető el megfelelő színvonalon.
A hallgatók előre megismerhető tételek alapján készülnek fel az alapvizsgára, melynek sikeres elvégzése feltétele az államvizsgára bocsátásnak.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A tantárgy célja, hogy a hallgatók rendszerezni tudják a filozófia, a politika és a gazdaság területén szerzett korábbi ismereteiket, valamint elmélyítsék azokat a szakdolgozatírás és az államvizsga szempontjából kulcsfontosságú témák mentén.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
A tantárgy fejleszti a hallgatók képességét az eddig megszerzett tudásuk alkalmazására, összefüggések felismerésére, valamint a társadalomtudományi elemzés és szakmai kommunikáció területén.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Bekker Zsuzsa (Szerk.): Gazdaságelméleti olvasmányok 1. Alapművek, alapirányzatok. Aula, 2002. ISBN 9639345385
Bo Sandelin, Hans-Michael Trautwein: A Short History of Economic Thought. Routledge, 2023. ISBN 9781032515380
Gallai Sándor, Török Gábor (szerk.): Politika és politikatudomány, Budapest, Aula, 2003. ISBN 9639478474
Goodin, Robert E., Klingemann, Hans-Dieter (szerk.): A politikatudomány új kézikönyve, Budapest, Osiris, 2003. ISBN 9633895227
Almond, Gabriel A.: Összehasonlító politológia, Budapest, Osiris, 2006. ISBN 9633897173
Anzenbacher, Arno: Bevezetés a filozófiába. Budapest, Herder, 1993. ISBN 9637484043
Boros Gábor (szerk.): Filozófia. Budapest, Akadémiai, 2011. (részletek) ISBN 9789630584869
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Fábián György, Kovács László Imre: Parlamenti választások az Európai Unió országaiban (1945–2002). Budapest, Osiris, 2004. ISBN 9633896452
Fisichella, Domenico: A politikatudomány alapvonalai, Budapest, Osiris, 2004. ISBN 9633896053
Enyedi Zsolt, Körösényi András: Pártok és pártrendszerek, Budapest, Osiris, 2004. ISBN 9789633896372
Körösényi András, Tóth Csaba, Török Gábor: A magyar politikai rendszer, Budapest, Osiris, 2007. ISBN 9789633899632
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
Az alapvizsga tantárgy kiemelten támogatja a szakirány képzési és kimeneti követelményeiben megfogalmazott kulcskompetenciák teljesülését.
Elméleti ismeretek rendszerezése és alkalmazása
A hallgató képessé válik az alapképzés során szerzett filozófiai, politikai és gazdasági ismereteit rendszerezni, azok közötti összefüggéseket felismerni, és elméleti megközelítéseket komplex módon alkalmazni.
Erősíti az elemzőképességet, valamint a különböző tudományterületek integrált látásmódját.
Társadalomtudományi módszertani kompetenciák fejlesztése
Az alapvizsga során kiemelt szerepet kap a kutatásmódszertani tudás számonkérése, ezáltal a hallgató jártasságot szerez a szakdolgozathoz szükséges kutatási eljárások kiválasztásában, értelmezésében és alkalmazásában.
Szakmai kommunikáció és érvelés
A hallgató elsajátítja a tudományos érvelés és fogalomhasználat követelményeit. A tételkidolgozás során fejleszti szóbeli és írásbeli kifejezőkészségét, valamint képessé válik logikus, strukturált válaszadásra.
Reflexív és problémaközpontú gondolkodás
Az ismeretek szintetikus alkalmazása révén fejlődik a hallgató reflexív gondolkodása: képessé válik összetett társadalmi, politikai és gazdasági problémák értelmezésére és azokra történő szakmai válaszadásra.
Ezáltal a tantárgy szervesen hozzájárul a hallgató felkészültségéhez a szakdolgozatírásra és az államvizsgára, biztosítva a végzettségi szint eléréséhez szükséges kulcskompetenciák megerősítését.
