Az irodalom és a folklór műfajok kapcsolata. A folklór fogalma. A folklór szó eredete. A folklór kialakulásának folyamata. A népköltészet meghatározása. Népköltészet és irodalom viszonya.

1782-1863 a folklór iránti érdeklődés első nagyobb időszaka. A gyűjtés technikája, módszertana. A gyűjtők beavatkozása az anyagba. A „szép” szövegek keresése. A változatok iránti érdeklődés. A gyűjtött anyag „megírása”, „átírása”. Gyűjtemények és szerzők: 1863: Kriza János: Vadrózsák. Székely népköltési gyűjtemény. A magyar folklorisztika új iskolája. Arany János, Gyulai Pál, Arany László szerepe a folklorisztikában. Katona Lajos, Bartók Béla, Kodály Zoltán munkássága. A folklorisztika feladatai az 194O-es évekig. A magyar egyéniségkutató iskola. Az Új Magyar Népköltési Gyűjtemény megfelelő kötetei. A folklór kialakulásával kapcsolatos elméletek. Max Müller, Benfey, Veszelovszkij. A finn földrajz-történeti iskola, Julius és Kaarle Krohn.

Fontosabb irányzatok: az angol antropológiai és kultúrtörténeti iskola. Tylor, Frazer, Van Gennep és munkássága. A pszichoanalitika hatása. Mítoszok kutatása. Levi-Strauss etnológiai strukturalizmusa. Morfológiai, strukturalista, szemiotikai elemzés a folklórban.

Folklorisztikai alapfogalmak. A hagyományozódás folyamatai. Alkotás, előadás, átvétel, továbbhagyományozódás. Variálódás, affinitás. A folklór alkotások továbbélése. Kultúrák és műfajok kapcsolata. A klasszikus folklór műfajok és napjaink folklórja. Folklorizmus. A folklorisztikai európai műhelyei. Folklór folyóiratok, kézikönyvek. Új irányzatok a folklorisztikában. A népköltészet műfajai. A mese. A monda. Lírai népköltészet. Műfajai. A ballada.  Kialakulása, korhoz, térhez kötöttsége. Műfajai, témái. Archaikus ima, ráolvasás. Eredetük, történeti rétegei. Közmondás és szólás (proverbium). Rejtvények, találósok. Vicc. Feliratok, köszöntések.