Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A tárgy célja átfogóan bemutatni a világpolitika gócpontjait, vagyis azokat a lokális konfliktusokat, melyek vagy a szereplők politikája, vagy a külső hatalmak beavatkozása, vagy az adott régió stratégiai, geopolitikai elhelyezkedése miatt globális jelentőségűvé váltak.
A tárgy elsősorban a mai világrendszer megértése szempontjából fontos kérdésekre fókuszál, de nem elégszik meg a jelenre vonatkozó helyzetelemzéssel, hanem az egyes konfliktus-gócokat történeti perspektívában mutatja be. Ennek során figyelmet fordít arra is, hogy a kurrensebb nemzetközi politikai elméletek szemszögéből is megvizsgálja a kérdéseket (realizmus, konstruktivizmus, világrendszer-elmélet, stb.). A főbb témák: Afganisztán, és az afgán konfliktusok története a 19. századi Great Game-től a jelenleg is zajló afganisztáni misszió biztonsági kérdéséig; a közel-keleti változások, az arab tavasz és következménye, a szíriai háború okai és természete, az iraki beavatkozások; az afrikai konfliktusok sorozata az elmúlt évtiezedekben (Kongó, Ruanda, Elefántcsonpart); az észak-afrikai iszlám mozgalmak előretörése és konfliktusai (Algéria, Nigéria, Boko Haram); a kaukázusi feszültséggócok (Csecsenföld, Grúzia, azeri-örmény vita).
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A kurzus elméleti anyaga a világ legfontosabb geopolitikai régióinak megértésére és a globális konfliktusok történeti gyökereinek elemzésére összpontosít. A hallgatók megismerkednek a geopolitikai dinamikák elméleteivel, és áttekintik, hogy a földrajzi és történelmi tényezők miként befolyásolják a nemzetközi kapcsolatokat.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
A hallgatók gyakorlati ismereteket szereznek a globális konfliktusok elemzésében, és fejlesztik a konfliktus-gócok térbeli és politikai összefüggéseinek megértését. Emellett betekintést nyernek a geopolitikai elméletek alkalmazásába és a valós nemzetközi helyzetekben való használatukba.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Saul B. Cohen: Geopolitics. The Geography of International Relations. Rowman and Littlefield, 2015. London. ISBN 9781442223509
R. D. Kaplan: The Revenge of Geography. Random House, 2013. New York. ISBN 9780812982220
Harm de Blij: Why Geography Matters: More Than Ever. Oxford, 2012. ISBN 9780199913749
M. Klare: Resource Wars: The New Landscape of Global Conflict. H. Holt and Company, New York, 2002. ISBN 9780805055764
D. Yergin: Változó világtérkép - Energia, klíma és a nemzetek közti konfliktusok. MCC Press, 2023. ISBN 9786156351746
Zbigniew Brzezinski: A nagy sakktábla. Antall József Tudásközpont, 2017. ISBN 9786155559303
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
D. Yergin: A zsákmány. Antall József Tudásközpont, 2018. ISBN 9786155559372
Ch. E. Coyota: The Iraq War 2003: What really happened behind the scenes. The Coyote Report, USA, 2013. 15.
Rózsa Erzsébet: Az Arab Tavasz. Osiris, 2014. ISBN 9789632762609
Ahmed Rashid: Descending to Chaos. Viking, 2008. ISBN 9780143115571
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
A kurzus célja, hogy a hallgatók megismerjék a geopolitikai elemzés alapjait, és fejlesszék a képességüket, hogy a világpolitikai gócpontokat és a különböző nemzetközi konfliktusokat történeti és elméleti kontextusban elemezzék. A kurzus során szerzett tudás hozzájárul a kritikai gondolkodás, az analitikus készségek és a globális politikai helyzetek értékelésére alkalmas kompetenciák fejlesztéséhez.
