Tantárgy adatlapja
A tanegység célja a gyermek- és serdülő pszichodiagnosztikában használatos diagnosztikai módszerek elméleti hátterének és gyakorlati alkalmazásának elsajátítása.
A tanegység a következő témákat öleli fel: Az első interjú technikái és módszerei a gyermek- és serdülő pszichodiagnosztikában. A szülővel történő első interjú, és a későbbi konzultáció szempontjai. A szülővezetés kérdésköre. Az anamnézis technikája és szerepe a diagnosztikus folyamatban. A gyermekkel, serdülővel történő első találkozás, a felkészítés jelentősége. Az életkor szerepe az interjú technikájának a megválasztásában. A gyermeki élményfeldolgozás jellegzetességei. A kommunikáció, beszéd, játék, rajz sajátosságai, és diagnosztikus szempontjai gyermekek és serdülők esetén. A megfigyelés, a játék és a rajz, mint diagnosztikai eszközök, felhasználásuk, technikáik. Az Emberrajz, a Farajz különböző típusai, hagyományos és szimbolikus Családrajzok, kinetikus és tematikus kapcsolatvizsgáló módszerek (Projektív anya-gyermek rajz, Fészekrajz). A Firkajáték és a felvétele, értékelési szempontjai. Projektív módszerek a gyermek- és serdülő pszichodiagnosztikában: A CAT, a Világjáték és a Bábteszt.
Teljesítménytesztek a gyermek-és serdülőpszichodiagnosztikában. Verbális és nem-verbális intelligenciatesztek alkalmazása, technikái. Kérdőívek és skálamódszerek a gyermek- és serdülőpszichodiagnosztikában.
A véleményírás és a teszteredmények integrálása. Etikai kérdések és problémák a gyermekkel folytatott pszichodiagnosztikai folyamatban.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
Kun M., Szegedi, M. (1995): Az intelligencia mérése. Akadémiai, Budapest, 1995. 227-351. Az intelligencia mérése gyermekeknél. ISBN 963 05 7313
Malchiodi, C. A., (2003). A gyermekrajzok megértése. Budapest: Animula. ISBN 963 9410 37 3
Péley B., Hámori E., (2006). A gyermekpszichodiagnosztika alapjai. In.: Hámori E. (szerk.): Pszichológiai eszközök az ember megismeréséhez. Korszerű ismeretek viselkedéselemzőknek. Bölcsész Konzorcium, Budapest. ISBN 963 9704 00 8
Perczel Forintos D., Kiss Zs., Ajtay Gy. (szerk) (2005). Kérdőívek, becslőskálák a klinikai pszichológiában.
OPNI, Budapest. 166-231. Gyermekkérdőívek.
Polcz Alaine (1999). Világjáték – Dinamikus játékdiagnosztika és játékterápia. Budapest: Pont Kiadó. ISBN 963 8336 79
Vass Z. (2003). A rajzvizsgálat pszichológiai alapjai. Flaccus Kiadó. ISBN 963 9412 15 5
Torda, Á.(2013) Példatár az emberalak-ábrázolás és a vizuo-motoros koordináció diagnosztikus értékeléséhez. Krasznár és társa: Budapest.
Jakab I. (2005) A gyermekrajzok jelentősége a neurológiai és pszichiátriai zavarokban. In: Lelki folyamatok dinamikája a képi világ diagnosztikában és terápiában. Sehringer, W.- Vas, Z. (szerk.) Flaccus Kiadó 109.-124.
Ajánlott irodalom:
Alpár Zs. (2001). A diagnosztikus szakasz teendői. In.: Vikár Gy.,Vikár A. (szerk.) Dinamikus gyermekpszichiátria. Medicina Könyvkiadó, Budapest. 343-352.
Bass L., Kő N., Kuncz E., Lányiné Engelmayer Á., Mészáros A., Minkó R., Nagyné Réz I., Rózsa S. (2008). Tapasztalatok a WISC-IV gyermek-intelligenciateszt magyarországi standardizálásáról. Educatio Társadalmi Szolgáltató Kft, Budapest. ISSN 1789-2554
Feuer M. (1995). „Elrontott” családrajzok szerepe a gyermekpszichodiagnosztikában. In.: Kárpáti A. (szerk): Vizuális képességek fejlődése. Nemzeti Tankönyvkiadó. 588-603.
Hámori E. Djuroska K. (2012). Álom, fantázia és kreativitás a Madárfészekrajzokban – A Madárfészekrajz diagnosztikai és terápiás felhasználása. Lélekelemzés VII(1). 101-116.
Novick, K. K..Novick, J. (2014). Munka szülőkkel a gyermekterápiában. Budapest: Animula.
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Átfogó tájékozottsággal és ismeretekkel rendelkezik a fejlődés- és klinikai gyermekpszichológia és társtudományok szakirodalmában.
Részletes ismeretekkel rendelkezik a fejlődés- és klinikai gyermekpszichológia területein, és integrálja a társtudományok ismereteit.
Ismeri és érti a tudományos kutatás, szakmai önképzés és a hatékony kommunikáció módszereit.
Ismeri azokat a kvantitatív és kvalitatív eljárásokat, amelyek alkalmasak a különböző pszichológiai és kulturális jelenségek vizsgálatára és értelmezésére.
Elmélyült ismeretekkel rendelkezik egy általa választott szűkebb szakterületi témában.
b) képességei
Képes a pszichológiai jelenségek vizsgálatához szükséges és releváns kérdések megfogalmazására, adatok felvételére és feldolgozására a pszichológia tudományos módszereivel.
Képes a kapott eredmények releváns értelmezésére.
Képes adatok önálló elemzésére és új összefüggések feltárására.
Képes a kutatásaiban és elemzéseiben a kultúrák közötti különbségeket szem előtt tartani.
Képes a pszichológia eszközeivel a magyar és európai identitás konstrukciók elemzésére és kritikus értelmezésére.
Képes véleményét önállóan megfogalmazni a szakmai-tudományos elvárásoknak megfelelően (akár idegen nyelven is) és szakmai fórumokon megvédeni.
Képes a fejlődés- és klinikai gyermekpszichológia területén önálló munkára, sokoldalú és kritikai elemzésre.
Képes a fejlődés- és klinikai gyermekpszichológia területén alkalmazott gyakorlati módszerek, elemző és beavatkozó eljárások használatára.
Képes pszichológusi tevékenység gyakorlására - megfelelő szupervízió mellett - olyan nevelési, képzési, fejlesztő, gyógyító, rehabilitációs és kutatóintézményben, ahol a fejlődés- és klinikai gyermekpszichológia irányultságának megfelelő munka folyik.
Képes alapvető diagnosztikai és beavatkozó eljárások szakszerű alkalmazására a képzettségének megfelelő területeken.
c) attitűdje
Törekszik arra, hogy speciális szakmai érdeklődését elmélyítse és megszilárdítsa.
Felhasználja szakterületi tudását a jelenkori társadalmi változások megértésére.
Törekszik arra, hogy szakmai kommunikációjában a normáknak megfelelően nyilvánuljon meg.
Szem előtt tartja választott területének szakmai és társadalmi összefüggéseit.
d) autonómiája és felelőssége
Kritikus tudatosság jellemzi szakmájához kapcsolódó kérdésekben.
Felelősen képviseli azokat a módszereket, amelyekkel szakterületén dolgozik, és elfogadja más tudományágak autonómiáját, módszertani sajátosságait.
Elkötelezetten fejleszti tudását, lépést tart szakterületének fejlődésével.
Választott szakterületének megfelelően fejleszti önismeretét.
