Tantárgy adatlapja
A gyógypedagógus jelölt hallgató gyógypedagógiai tapasztalatszerzési lehetőségeinek megteremtése az egyetem különböző partner intézményeiben. A jelölt szerezzen ismereteket és saját élményeket a tanulásban akadályozott személyek tanórai és tanórán kívüli- szituációkban.
A hallgató a gyakorlatot a szorgalmi időszak alatt, az egyetemi gyakorlatvezető oktató és a köznevelési intézmények által kijelölt pedagógus támogatásával végzi el. Gyógypedagógiai és többségi, integráló intézmények látogatása heti egy alkalommal kiscsoportos formában (10-12 fő), gyakorlati oktatók irányításával.
A gyakorlat során a hallgató megismerkedik a tanulásban akadályozott személyek világával óvodai, iskolai, tanórai és tanórán kívüli tevékenységeket figyel meg. A látogatott intézmény sajátosságainak megismerése: az intézményben ellátott kliensek összetétele, a velük kapcsolatos gyógypedagógiai tevékenységek köre, nevelési és oktatási sajátosságok, fejlesztő terápiák, a szakemberek közötti interdiszciplináris együttműködés, valamint ennek személyi, szakmai és tárgyi feltételei.
A látogatásokat a köznevelési intézmények által kijelölt gyógypedagógusok és az egyetemi gyakorlatért felelős oktató közösen készítik elő. A hallgatót a látogatásokra az egyetemi oktató készíti fel, a tapasztalatokat és a hozzájuk kapcsolódó elméletet a látogatást követően az iskolában (egyéb intézményben) az egyetemi oktató és a gyógypedagógus segítségével dolgozzák föl. A gyakorlat során a hallgató legalább 20 órát a foglalkozásokon tölt, valamint a tapasztalatok feldolgozása, a reflexió tölti ki. A hallgató feladata, hogy a gyakorlat során az intézmények légkörével, az ott zajló munkával, a nevelésben, oktatásban fejlesztésben résztvevőkkel szakmai irányítás mellett ismerkedjen meg, rendszerezze korábbi tapasztalatait, és egészítse ki azokat.
Pedagógiai napló megnyitása és vezetése megfigyelési szempontok útmutatásai szerint, a gyakorlat folyamatos dokumentálása.
Önálló tájékozódás a kötelező és ajánlott gyakorlatorientált szakirodalmi forrásokból.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvei. 2020.
https://www.oktatas.hu/kozneveles/kerettantervek/2020_nat/iranyelvek_alapprogramok
Hunya Márta (2014): Reflektív pedagógus - reflektív gyakorlat. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest. ISBN 20160418
Szivák Judit (2010): A reflektív gondolkodás fejlesztése. Géniusz könyvek, Budapest. ISBN 9639500615
Bodrogai Tibor, Pápay Nikolett, Soltész Éva, Vaskó Györgyné (2012): Sajátos nevelési igényűek pedagógiája és pszichológiája. Szent István Társulat, Budapest. ISBN 9789362773636
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Ismeri a fogyatékosságügy, a gyógypedagógia és a gyógypedagógiához kapcsolódó határtudományok fogyatékos, sérült, akadályozott személyekre vonatkozó történeti elemeit, alapvető társadalmi folyamatait, legfontosabb elméleteit, összefüggéseit és probléma-megoldási módszereit.
Elemi ismeretei vannak a fogyatékos emberekkel foglalkozó intézményrendszer és szolgáltatások működési elveivel és gyakorlatával, a szolgáltatásokkal kapcsolatos jogszabályi, finanszírozási háttérrel, ismeri továbbá a fogyatékos emberekkel kapcsolatos nemzetközi irányelveket és az alapvető emberi jogokat.
Érti a reflektív gondolkodás és sajátélményen alapuló mentálhigiénés támogatás jelentőségét tanulmányaiban és szakmai fejlődésében.
Rendelkezik a munka és balesetvédelem alapismeretivel.
b) képességei
Képes a gyógypedagógiai gyakorlattal kapcsolatos gondolatok, érzések és tények szóban és írásban történő megértésére, kifejezésére és értelmezésére.
Képes a saját tanulási folyamatát segítő digitális eszközök megfelelő alkalmazására.
c) attitűdje
Nyitott a szakmai problémák sokoldalú módszertani megközelítésének megfigyelésére, befogadására.
Nyitott az együttműködésre, team-munkára.
Nyitott innovatív gyógypedagógiai elképzelések és megoldások megismerésére.
Nyitott a digitális technológiák, infokommunikációs eszközök és a hozzájuk kapcsolódó módszertani eljárások megismerésére.
A fogyatékos emberekkel kapcsolatos társadalmi és történeti folyamatokat, megközelítéseket, intézményi és szolgáltatásbeli formákat nyitottan és kritikusan szemléli.
Törekszik az önreflektivitás fejlesztésére.
Szakmai, nyelvi készségeit a folyamatos tanulás jegyében karban tartja és fejleszti.
Gyakorlata során alkalmazza az emberi jogi megközelítést, jogszabályi ismereteinek – az adott kontextusban történő – aktivizálásával.
d) autonómiája és felelőssége
A gyakorlatban érintett partnerekkel előítélet-mentes, kölcsönös tiszteletre és bizalomra épülő kapcsolatrendszert teremt, szakmai szituációkban szakszerűen, közérthetően és hitelesen kommunikál.
Megfigyeléseinek és saját élményű tapasztalatszerzésének összegzésével önálló döntést hoz a szakirány választással kapcsolatban.
Felelősséget érez saját gyógypedagógusi öndefiníciójának folyamatos alakításáért, és azért a szűkebb közösségért, ahol gyakorlati tevékenységét kifejti.
