Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A kurzus célja, hogy a hallgatók megismerjék a média hatásával foglalkozó eltérő szemléletű elméleteket és az ezekhez tartozó kutatásokat. A kurzus történeti és tipológiai áttekintést is ad a diákoknak. A hatáselméletek mindig is reflektáltak arra a társadalmi/kulturális kontextusra, melyben keletkeztek. Így célszerű a médiakörnyezet fogalmát használva kimutatni az adott időszak társadalmi/kulturális tapasztalata, a korszak uralkodó médiuma(i) valamint a befogadók szerepéről vallott elképzelések miként járultak hozzá egy-egy elmélet megfogalmazásához. A történeti ív (Direkthatás-elmélet, Kétlépcsős modell, Agenda-setting, Framing, Priming, Kultivációs elmélet, Használat- és élménykutatás, Kódolás-dekódolás elmélet, Performatív hatáselmélet) áttekintésében ez a szempontrendszer végigvonul, lehetőséget biztosítva annak elemzésére, hogy a társadalmi átalakulások hogyan befolyásolták a média szerepének megítélését. A kurzus során az empirikus, kvantitatív vizsgálatoktól eljutunk a kvalitatív, a médiakonstrukciót vizsgáló elméletekig. Bemutatjuk a posztmodern elképzeléseket és kutatásokat a média hatásáról. Beszélünk a tapasztalat és tudás szerepéről, a mediatizált tapasztalatról, ill. a tudásbeli egyenlőtlenségek szerepéről. A kurzus során kitérünk a befogadás-vizsgálatok újraértelmezésére: foglalkozunk az aktív közönség-tétel kritikáival. A posztmodern valamint a késő modern médiakutatást összehasonlítva elemezzük.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A kurzus átfogó képet nyújt a médiahatás-kutatások klasszikus és kortárs elméleteiről MA szinten. A hallgatók megismerik a közvetlen, közvetett, rövid- és hosszú távú médiahatások elméleti modelljeit. A tantárgy tárgyalja az agenda-setting, framing, kultiváció, spirál of silence és uses and gratifications elméleteket. Bemutatja a médiahatások pszichológiai, szociológiai és politikai kommunikációs összefüggéseit. Külön figyelmet fordít a digitális média, közösségi platformok és algoritmusok hatáselméleti megközelítéseire. A hallgatók elsajátítják a médiahatáselmélet MA szintű fogalomrendszerét, vitáit és kritikai irányzatait.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
A kurzus során a hallgatók empirikus médiahatás-vizsgálatok elemzésével és tervezésével foglalkoznak. Gyakorlati feladatokon keresztül értelmezik kvalitatív és kvantitatív kutatások eredményeit. A hallgatók megtanulják a hatásvizsgálati módszerek kritikus értékelését és alkalmazását. A tantárgy fejleszti a kutatási kérdések megfogalmazásának és operacionalizálásának képességét. A hallgatók önálló vagy csoportos kutatási tervet készítenek médiahatás-témában. A kurzus elősegíti az elméleti tudás gyakorlati alkalmazását MA szintű elemzésekben.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Bryant, J., & Finklea, B. W. (2022). Fundamentals of media effects. Waveland Press.
Angelusz - Tardos - Terestyéni (szerk.): Média, nyilvánosság, közvélemény. Szöveggyűjtemény. Gondolat Kiadó, 2007. ISBN 9789639610934
Fiske, John. Television: Polisemy and Popularity. In: Critical Studies in Mass Communication. V.3, 1986. pp. 391–408. ISBN 113495574X
Salwen, M.B. – Stacks, D. W. (eds.). An Integrated Approach to Communication Theory and Research. Mahwah, N.J.:Erlbaum.1996.ISBN9780805863826
Silverstone, Roger. Miért van szükség a média tanulmányozására? Akadémiai Kiadó. 2008. ISBN 97896305855941
Weber, Stephan: What does „media construct reality” mean? From an ontological to an empirical understanding of construction.
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Angelusz Róbert & Tardos Róbert. Médiahasználat vagy médiafogyasztás? A televíziónézés egy empirikus tipológiája. In: Jel-Kép, 1998. 3. sz. 3–23. o. ISSN 0209-584X
Bajomi-Lázár Péter.Média és társadalom. Budapest: Print XBudavár Zrt. & Médiakutató Alapítvány.2008. ISBN 9789638808509
Belinszki Eszter.A kritikai kultúrakutatás a médiaelemzés gyakorlatában. Médiakutató 2000, ősz. 61–75. o. ISSN 1586 8389
Császi Lajos. Médiakutatás a kulturális fordulat után. Médiakutató, 2008. ősz. 93-108.o. ISSN 1586 8389
Dickinson, Roger – Harindranath, Ramaswani - Linné, Olga (eds..) Approaches to Audiences – A Reader, London: Arnold, 1998. ISBN 9780340692257
online: http://theory.org.uk/david/effects.htm
Postman, Neil. The Surrender of Culture to technology. New York: Vintage Books. 1993.
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
A kurzus hozzájárul a hallgatók elemző, kutatásmódszertani és kritikai gondolkodási kompetenciáinak fejlesztéséhez. Erősíti az összetett társadalmi és médiabeli hatások értelmezésének képességét. Fejleszti az önálló kutatási gondolkodást és tudományos érvelést. Támogatja a szakirodalom-feldolgozás, prezentáció és akadémiai kommunikáció készségeit. Javítja a hallgatók képességét a médiahatásokról szóló tudományos vitákban való részvételre. Hozzájárul az MA szintű médiaelemző és kutatói kompetenciák hosszú távú fejlődéséhez.
