Tantárgy adatlapja
A reformkori rendi országgyűléseken megalkotott
törvényekkel lépésről lépésre sikerült közelebb kerülni a modern, polgári
társadalom kiépítéséhez. Az 1847- 1848. évi utolsó rendi országgyűlés fogadja
el a magyar polgári átalakulás teljes programját, melynek legfontosabb
vívmányai érvényben maradnak a forradalom és szabadságharcot követően, a
megtorlás és a katonai közigazgatás legsötétebb éveiben is. A bécsi udvar az
örökös tartományokban és a Szent Korona országaiban is többféle modell
bevezetésével kísérletezik, a centralizációs és a föderációs elképzelések bukása
után pedig a dualista rendszer kidolgozására és kiépítésére kerül sor. A
kiegyezés elfogadásával a magyar tartományban a gyors gazdasági és társadalmi
átalakulás kiteljesedik, ezek a modern polgári társadalom kialakulásának, a
modern magyar állam közigazgatásának, kulturális és tudományos
intézményrendszere kiépítésének évtizedei. A kormányzó és ellenzéki pártok
elsősorban a magyar tartományoknak a bécsi udvarhoz, a dinasztiához és a
birodalomhoz fűződő kapcsolatok és viszonyok értékelésén keresztül határozzák
meg politikájukat. A kurzus során megismerkedünk a 19. századot meghatározó
legfontosabb eszmeáramlatokkal, a nacionalizmussal, a konzervativizmussal, a
liberalizmussal, a szocializmussal, a darwinizmussal, a freudizmussal, a
keresztényszocializmussal, és hazai képviselőikkel is. |
A 2–5
legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet,
tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai,
(esetleg oldalak), ISBN) |
Bibliográfia:
Magyar művelődéstörténet (főszerk:
Kósa László) Bp., 2006; Gyáni Gábor- Kövér György: Magyarország
társadalomtörténete. A reformkortól a második világháborúig Bp., 2006; Kaposi
Zoltán: Magyarország gazdaságtörténete 1700-2000 Bp., 2010; Magyarország
története a 19. században. Szöveggyűjtemény. (szerk: Pajkossy Gábor) Bp.,
2006; Magyarország története a 19. században (szerk: Gergely András) Bp.,
2005; Csorba László: A tizenkilencedik század története Bp., 2000;
Magyarország története (főszerk: Romsics Ignác) Bp., 2007; Balogh Margit-
Gergely Jenő: Egyházak az újkori Magyarországon 1790- 1992 I–II: Bp.,
1993–1996; Polgárosodás és szabadság. Magyarország a 19. században (szerk:
Veliky János) Bp., 1999. |