Tantárgy adatlapja
Klasszikus igazságszolgáltatás bemutatása, történeti áttekintés.
Igazságszolgáltatás biblikus háttere, törvény, mint isteni rend, a tálió-elv (Lev 24,17-20) megismertetése.
A törvény tiszteletéről az igazságszolgáltatásról Izaiásnál az Igazságos Bíró személyében találkozhatunk (Iz 16,5). Megadni mindenkinek azt, ami jogos (ami a jussa), vagyis ami őt a törvény szerint megilleti. A méltányosság az irgalom az igazságosság általános szabályától való eltérésben jelenik meg.
A ‘megváltás koraként’ definiálja a jogirodalom azt az időszakot, mely a vérbosszú gyakorlatát követően kialakult. Ennek az eszmének következtében a sértést okozó személy a sértett illetve a megsértett közösség bosszújának kiváltása érdekében elégtételt adhatott.
A klasszikus igazságszolgáltatás alapvetően a múltba tekint, és azt vizsgálja, hogy mi történt. Az eljárás a tények rekonstruálására törekszik és ezáltal feleket kívülre helyezi, a jogellenes magatartásra összpontosít és nem a személyre. A resztoratív, (helyreállító) szemlélet esetében, mint a mediációban, egy másik nézőpontot ismerhetünk meg.
A képzés része a jóvátétel és elégtétel fogalmának elkülönítése a kártérítéstől és sérelemdíjtól. Az elégtétel (satisfactio) mint teológiai- a jóvátételi, mint büntetőjogi fogalom elemzése.
Természetjogi megközelítés. Eljárási elvek, szabályok, elméletek iskolák ismertetése. Jogszabályi hierarchia, alkotmányjogi elvek, értékek. Alternatív lehetőségek a nemzetközi és magyar jogrendszerekben és jogágakban.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
GÖRGÉNYI Ilona: Kártalanítás vagy jóvátétel. Magyar Kriminológiai Társaság, Kriminológiai Közlemények, 1993/48.
VILLÁM Péter: A büntetőeljárás alternatíváinak teológiai megalapozottsága, Büntető- és eljárásjogi szabályok a szentírás normarendszerének és a keresztény teológia alapelveinek összehasonlításában, PPKE JAK Budapest, 2020.
BORBÍRÓ ANDREA, GÖNCZÖL KATALIN, KEREZSI KLÁRA, LÉVAI MIKLÓS (Szerk.): Kriminológia, Wolters Lkuwer, Budapest, 2016.
NAGY Ferenc: Jóvátétel - mint a konfliktusfeloldó büntető igazságszolgáltatás egyik formája. Magyar Kriminológiai Társaság, Kriminológiai Közlemények 1993/48.
GÖRGÉNYI Ilona: Kártalanítás vagy jóvátétel. Magyar Kriminológiai Társaság, Kriminológiai Közlemények, 1993/48.
FÉZER Tamás: A nem vagyoni (erkölcsi) sérelmek megítélése a polgári jogban. HVG-ORAC, Budapest, 2011.
ILLÉS Ivett Dr.: A fiata
lkorú bűnelkövetőkkel szemben alkalmazható elterelési lehetőségekről, és kiszabható speciális magatartási szabályokról. Budapest, Kapocs, 2010/2.
Európa Tanács R. (99) 19. Miniszteri ajánlása a mediáció alkalmazásáról büntetőjogi ügyekben. 1999.
Európai Unió Tanácsának kerethatározata a sértett büntetőeljárásbeli jogállásáról szóló 2001/220/IB határozat
Emberi Jogok Európai Egyezménye
Magyarország alaptörvénye
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény,
A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény,
A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény
A közvetítői tevékenységről szóló 2002. e´vi LV. to¨rve´ny,
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény,
Az általános közigazgatási rendtartásról 2016. évi CL. törvény,
A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény,
A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény,
A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény,
Órai jegyzetek.
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
A megszerzett tárgyi ismeretek alkalmazása, fogalmak pontos meghatározása és azok szakmai elkülönítése, jogérzék.
b) képességei
Probléma- felismerés és megoldás, konfliktusok orvoslása, jó kommunikáció, konszenzuskeresés, irányítás, támogató attitűd.
