Tantárgy adatlapja
A kurzus az együttnevelés nemzetközi és hazai előzményeibe vezeti be a hallgatót. Körbejárja az együttnevelés modelljeit, jogi szabályozását, az inkluzív osztály ismérveit, az intézményi és az integráltan tanuló gyermekek fejlesztésének dokumentációját. Bemutatja az utazó tanári hálózat működését, az utazó gyógypedagógusok feladatait. Az inklúziós index kérései segítségével megismerteti az inkluzív intézmény ismérveit.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
Bánfalvy Csaba (2008. szerk.): A mai integrációs folyamatok és azok előzményei. Az integrációs cunami. Tanulmányok a fogyatékos emberek iskolai és társadalmi integrációjáról. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar, Budapest. ISBN 9789632840420
Booth, T. − Ainscow, M. (2009): Inklúziós index. Útmutató az inkluzív iskolák fejlesztéséhez. Csefkó Mónika, Csepregi András és a Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete, Békéscsaba. ISBN 9789630669016
http://www.eenet.org.uk/resources/docs/Index_Hungarian.pdf
Kőpatakiné Mészáros Mária (2008): Adaptációs kézikönyv. Gyakorlati útmutató integráló pedagógusoknak. Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság, Budapest. ISSN 1789-2554
https://tanitonline.hu/uploads/655/adaptacios_kezikonyv.pdf
Mohai Katalin és Perlusz Andrea (2020): Útmutató az integrált és inkluzív oktatáshoz a többségi pedagógus számára. Tantervi és módszertani útmutató füzetek. Oktatás 2030 Tanulástudományi Kutatócsoport, EKE, Eger. ISBN 9786155297991.
Papp Gabriella (2019): Integrált nevelés, inkluzív iskola. In: Mesterházi Zsuzsa és Szekeres Ágota (szerk., 2019): A nehezen tanuló gyermekek iskolai nevelése. Egyetemi tankönyv a Gyógypedagógia szak Tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirány. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, Budapest. ISBN 9789637155703
Ajánlott irodalom:
Bartoňová M. (2011): Pupils with mild intellectual disabilities in inclusion education. School and Health 21, 2011, Education and Healthcare. 217–226.
Kiss Dóra és Szekeres Ágota (2016): Egy és két enyhén értelmi fogyatékos tanulót integráló osztályközösségek összehasonlítása. Iskolakultúra, 26. 12. 3-1. ISSN 1588-0818 (Online)
Papp Gabriella (2007): A pedagógus megváltozott felelőssége az együttnevelésben. Gyógypedagógiai Szemle, 2. 114–118. ISSN 0133-1108.
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Ismeri az integrált, inkluzív nevelés elméletét és eljárásait, azok alkalmazásának és továbbfejlesztésének lehetőségeit.
Ismeri a diagnosztikán alapuló gyógypedagógiai tervezés különböző szintjeit, ezek összefüggéseit és szervezeti beágyazottságát.
Ismeri a szakmai együttműködés és team-munka alapelveit, útjait és megvalósításának módszertanát.
Ismeri az integrált, inkluzív nevelés szakirányhoz kapcsolódó specifikumait.
b) képességei
A gyógypedagógiai folyamatok tervezésében ötvözi az általános didaktikai, metodikai alapelveket a fogyatékossági típusnak megfelelő, speciális gyógypedagógiai tartalmakkal, alkalmazkodva a fogyatékos személyek életkori, képességbeli, attitűdbeli és szociokulturális sajátosságaihoz.
A fogyatékos személy szükségleteit, képességeit és igényeit figyelembe véve a kompenzációs lehetőségeket és életminőséget támogató, komplex gyógypedagógiai nevelési, oktatási, fejlesztési, terápiás, prevenciós, habilitációs és rehabilitációs tevékenységet végez a fogyatékos személyeket ellátó intézmény- és szolgáltató-rendszerekben.
Képes a team-munkához szükséges kooperációra, kommunikációra.
Képes az állapotuk és élethelyzetük javítására irányuló gyógypedagógiai nevelési, oktatási, fejlesztési, terápiás, prevenciós, habilitációs és rehabilitációs feladatok megtervezésére és ellátására, együttműködve a nevelésben, ellátásban, gondozásban érintett partnerekkel.
A gyógypedagógiai folyamat eredményeit értékeli, differenciált egyéni és csoportos fejlesztést tervez és vezet.
Meghatározza a fejlesztő tevékenység területeit és eszközeit. Képes a szakvélemény javaslatai alapján egyénfejlesztési tervet írni.
c) attitűdje
Mérlegeli a szakmai problémák sokoldalú módszertani megközelítésének lehetőségeit. A mindennapi gyógypedagógiai fejlesztő munka, a gyógypedagógiai kutatások, az innovatív tevékenységek során nyitott a team-munkára.
Tiszteletben tartja saját és mások kompetenciahatárait, a team-munka során határozottan képviseli saját szakmai elveit, tapasztalati tudását, de a hatékony együttműködés érdekében a többi résztvevő törekvéseit is érvényesülni hagyja.
Igénye van a gyógypedagógiai folyamatok folyamatos elemzésére, értékelésére, nyitott az eredmények és a körülmények figyelembevételével a tervek és folyamatok felülvizsgálatára és módosítására.
A fogyatékos személyeket és hozzátartozóikat – azok igényeit figyelembe véve – informálja az alkalmazni kívánt koncepcióról, eljárásról, módszerről, terápiáról, illetve ezek eredményeiről.
Elkötelezett a fogyatékos személy tanulási és terápiás szükségleteinek kielégítése és a tanuláshoz, terápiához igazodó környezet megválasztása, kialakítása iránt. A fogyatékos személyek lehetőségeit figyelembe véve fontosnak tartja a tanulás folyamatainak tudatosítását, az önszabályozott tanulás támogatásához szükséges tudás és képességek megszerzését, a tanulási képességek fejlesztését.
Elkötelezett a fogyatékos személyek fejlődését segítő, pozitívumokra fókuszáló, tanulást, fejlődést támogató értékelés mellett.
d) autonómiája és felelőssége
Az ambuláns gondozást, fejlesztést végző intézményekben: egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény, pedagógiai szakszolgálat, szakmai szolgáltatás, illetve az integrált, inkluzív nevelést-oktatást végző köznevelési intézményekben a sajátos nevelési igényű, illetve a gyógypedagógiai segítséget igénylő gyermekek, tanulók, felnőttek körében a szakirányának megfelelő területen, területeken egyéni fejlesztési, habilitációs-rehabilitációs feladatokat lát el. Feladata kiterjed a tanulási technikák megtanítására, együttműködésre, általános gyógypedagógiai segítségnyújtásra és tanácsadásra a fejlesztésben vagy gondozásban és a rehabilitációban közreműködő más szakemberekkel, illetve családokkal.
Felelősséget vállal a fogyatékos személyekért, a gyógypedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése során hozott döntéseiért és gyógypedagógiai tevékenységének következményeiért.
A partnerekkel előítélet-mentes, kölcsönös tiszteletre és bizalomra épülő kapcsolat rendszert teremt, szakmai szituációkban szakszerűen, közérthetően és hitelesen kommunikál.
Szakmai együttműködések kialakításában és fenntartásában kezdeményező szerepet tölt be, gyógypedagógiai tevékenységén túl felelősséget vállal intézménye küldetéséért
