Tantárgy adatlapja
A tantárgy célja:
Olyan szemlélet és tudás közvetítése, mellyel a különleges bánásmódot igénylő csoportok (nemzeti kisebbségek, roma gyermekek, bevándorlók) óvodai nevelésében az elfogadás alapelveit, az egyetemes emberi és nemzeti értékeket érvényesíti;
a társadalmi változások, a közoktatás és az óvodai nevelés összefüggéseinek feltárása a multikulturalitás, interkulturalitás alapelveinek szemszögéből és a multikulturális nevelés jogi hátterének, szabályozásának megismertetése;
az óvodapedagógus modellnyújtó szerepének hangsúlyozása az előítéletek csökkentésében, és a különböző kultúrájú gyermekek együttélésében;
a multikulturalitásban rejlő nevelési lehetőségek megismertetése és a nevelési alkalmak gyakorlati megvalósításának elemzése;
a multikulturális szemlélet érvényesítésében a játék mint a gyermekek legfőbb tevékenységének és ennek szerepének hangsúlyozása;
társadalmi érzékenység, a másság elfogadásának fejlesztése, az egyetemes emberi és nemzeti értékek közvetítése.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
BABUSIK Ferenc, Roma gyerekek óvodáztatása, In: Új Pedagógiai Szemle, 2003. 6. p. 22-39.
CZACHESZ Erzsébet, Multikulturális nevelés: szöveggyűjtemény tanító és tanár szakos hallgatók számára, Szeged, Mozaik, 1998. ISBN 963-69-7226-5
FORRAY R. Katalin, CZACHESZ Erzsébet, LESZNYÁK Márta, Multikulturális társadalom - interkulturális nevelés, In: BÁTHORY Zoltán és FALUS Iván (szerk.), Tanulmányok a neveléstudomány köréből, Budapest, Osiris, 2001. p. 111-125, ISBN 963-389-169-8
KERESZTY Zsuzsa, Szempontok az iskolások multikulturális neveléséhez különös tekintettel a romákra, In: SZEKSZÁRDI Júlia (szerk.), Nevelési kézikönyv nem csak osztályfőnököknek, Budapest, OKI, Dinasztika Tankönyvkiadó, 2001. p. 30-49., ISBN 963-657-335-2
VÁMOS Ágnes, Különleges bánásmódot igénylő csoportok oktatása, In: FALUS Iván (szerk.), Didaktika: elméleti alapok a tanítás tanulásához, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2003. p. 447-468., ISBN 963-19-4455-7
Ajánlott irodalom:
BORECZKY Ágnes, Multikulturális pedagógia- új pedagógia? In: Új Pedagógiai Szemle, 1999, 4, p. 26-38.
GEERTZ, Clifford, ”A bennszülöttek szemszögéből”. Az antropológiai megértés természetéről, In: GEERTZ, Clifford, Az értelmezés hatalma, Budapest, Osiris, 2001. p. 227-245., ISBN 963-379-328-9
HELLER Ágnes, Az idegen, Budapest, Múlt és Jövő, 1997. ISBN 963-85697-3-5
NAHALKA István, TORGYIK Judit (szerk.), Megközelítések: a roma gyerekek nevelésének egyes kérdései, Budapest, Eötvös, 2004. ISBN 963-9316-84-9
TORGYIK Judit, Multikulturális társadalom, multikulturális nevelés, In: Új Pedagógiai Szemle, 2004. 4-5. p. 4-14.
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Ismeri az óvodai nevelés szakterületének alapvető dokumentumait, tisztában van az óvodai nevelés általános céljaival, feladataival, a tevékenységi formák tartalmaival és ezek összefüggéseivel.
Ismeri az óvodás gyermek megismerésének módszereit.
Érti az összefüggést a 3–7 éves gyermek fejlődését meghatározó spontán és tervszerű környezeti hatásrendszer, a direkt és indirekt nevelési módszerek, valamint az óvodai nevelés tevékenységi formáiban megvalósuló tanulási folyamatok között.
Értelmezni tudja a gyermeki fejlődés szociokulturális beágyazottságát és annak hatását a pedagógiai folyamatra. Tisztában van a hátrányos helyzet komponenseivel és determinánsaival.
Tájékozott az integráció és inklúzió kérdéskörében.
Rendelkezik az óvodai nevelés feladatainak ellátásához szükséges alapvető család- és gyermekvédelmi, gyermekjogi ismeretekkel, tájékozott a kora gyermekkori intervenció témakörében és a segítségnyújtás lehetőségeit illetően.
Ismeri az óvodapedagógusi hivatás szakmai, etikai és jogi szabályait, társadalmilag elfogadott normáit, az óvodapedagógus szerepkörhöz tartozó kommunikáció sajátosságait és hatásrendszerét.
b) képességei
Pedagógiai, pszichológiai, társadalomismereti és módszertani ismereteit az óvodai nevelés pedagógiai gyakorlatában adaptív módon, a gyermek és a gyermekcsoport életkori jellemzőit, valamint a gyermekek egyéni sajátosságait figyelembe véve alkalmazza.
A 3–7 éves gyermek és a gyermekcsoport életkori jellemzőinek és egyéni sajátosságainak ismeretében meghatározza és kiválasztja a megfelelő nevelési, fejlesztési célokat, feladatokat és tartalmakat, képes a pedagógiai folyamat differenciált irányítására-facilitálására, elemzésére és értékelésére.
Megfigyeli, feltérképezi és rögzíti a 3–7 éves gyermek személyiségének, képességstruktúrájának sajátosságait és a gyermeket körülvevő családi közeg szociokulturális meghatározóit, képes az óvodás gyermek fejlődésének nyomon követésére.
Adaptív módon épít a 3–7 éves gyermekek eltérő személyiségére, előzetes tapasztalataira, tudására, kompetenciáira, életkori sajátosságaira.
Képes az óvodáskorú gyermekek integrált, inkluzív nevelésének szakszerű támogatására, a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését segítő adekvát módszerek alkalmazására.
A gyermekintézmény partnereivel – család, bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szolgáltató, szakszolgálatok, szakmai szolgáltatók, más köznevelési intézmények, fenntartó – előítélet-mentes, kölcsönös tiszteletre és bizalomra épülő kapcsolatrendszert alakít ki, együttműködik, szakmai szituációkban szakszerűen, közérthetően és hitelesen kommunikál, a gyermeket érintő problémák esetén segítséget nyújt, a megoldási lehetőségek kidolgozásában közreműködik.
Eligazodik az óvodai nevelést szabályozó szakmai, etikai és jogi dokumentumokban, azok vonatkozó részeit mindennapi munkája során felhasználja.
c) attitűdje
Elkötelezett a 3–7 éves gyermek és a gyermekcsoport tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezését és bővítését elősegítő stratégiák, módszerek, tevékenységek megválasztása és a támogató környezet kialakítása iránt.
Személyiségét előítélet-mentesség, tolerancia, szociális érzékenység, segítő attitűd jellemzi, inkluzív és multikulturális szemlélettel rendelkezik, törekszik a kulturális önazonosság megőrzésének, ápolásának elősegítésére és a gyermekközösségbe történő beilleszkedés támogatására.
Elfogadja, hogy az óvodai nevelés gyermek-, játék- és tevékenységközpontú, befogadó, az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai hatásoknak a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk.
Igénye van az óvodai nevelési folyamat több szempontú elemzésére-értékelésére, és az eredmények tükrében a jövőbeni tervek és tevékenységek átgondolására, módosítására.
Felelősséget vállal a gyermekek nemzeti identitásának alakításában és erősítésében.
d) autonómiája és felelőssége
Felelősséget vállal a rábízott 3–7 éves gyermekekért, a gyermekcsoportért, a nevelési intézményben végzett tevékenységéért.
Felelősséggel tartozik az óvodás korú gyermek személyiségének sokoldalú, harmonikus kibontakoztatásáért, az egészséges fejlődéshez és fejlesztéshez szükséges személyi, tárgyi környezet megteremtéséért.
Felelősséget vállal az óvodai nevelési folyamat tervezése során hozott döntéseiért és pedagógiai tevékenységének következményeiért.
Szakmai együttműködések kialakításában és fenntartásában felelősséggel működik közre.
