Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A tantárgy célja, hogy áttekintést nyújtson a filozófia történetének legfontosabb szereplőiről és azok központi gondolatairól Egyben megmutatja a kortárs világfelfogás filozófiai gyökereit, és azokat a kritikai lehetőségeket, amelyekkel a filozófiatörténet klasszikusai és a kortárs filozófiai gondolkodás szolgálhatnak. Egyetemünk katolikus jellegének megfelelően az oktatás során kiemelten tárgyaljuk keresztény filozófia történetét és problémáit.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
Korszakokon átívelő eszmetörténet: A nyugati bölcselet fejlődése az antik kozmológiától a középkori teológián és az újkori szubjektum-filozófián át a kortárs lételméleti vitákig.
A keresztény bölcselet történeti íve: A hit és az ész viszonyának alakulása; a patrisztika platonizmusa, a skolasztika arisztotelizmusa, valamint a modern keresztény filozófia válaszai a szekularizációra.
Központi ontológiai és etikai paradigmák: A létezés értelmezésének változásai (ideák, szubsztanciák, folyamatok) és az emberi cselekvés morális alapjainak (erény, kötelesség, hasznosság) történeti megalapozása.
A modernitás gyökerei: Az újkori tudományosság és a felvilágosodás hatása a kortárs világfelfogásra, valamint e folyamatok keresztény és kritikai recepciója.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
Összehasonlító eszmetörténeti elemzés: Képesség különböző korszakok (pl. antikvitás és újkor) azonos problémákra adott válaszainak szisztematikus ütköztetésére.
Kritikai távolságtartás: Módszer a kortárs világfelfogás előfeltevéseinek azonosítására a klasszikus szövegek tükrében.
Szöveginterpretációs rutin: Jártasság a legkülönfélébb stílusú és korú (antik dialógus, középkori disputa, újkori értekezés) filozófiai források szakszerű elemzésében.
Szakmai argumentáció: A filozófiatörténeti érvek alkalmazása a kortárs etikai vagy társadalmi dilemmák megvitatása során.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Boros Gábor (szerk.): Filozófia. Budapest, Akadémiai, 2011. ISBN 9789630584869
Nyíri Tamás: A filozófiai gondolkodás fejlődése. Budapest, Szent István Társulat, 2003. ISBN 9633615119
Craig, Edward: Philosophy: A Very Short Introduction. Oxford, OUP, 2002. ISBN 9780192854216
Störig, Hans Joachim: A filozófia világtörténete. Budapest, Helikon, 2008. ISBN 9789632270630
Anzenbacher, Arno: Bevezetés a filozófiába. Budapest, Herder, 1993. ISBN 9637484043
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Bolberitz Pál: A keresztény bölcselet alapjai. Budapest, Szent István Társulat, 2011. ISBN 978963277 2943
Gilson, Etienne: A középkori filozófia szelleme. Budapest, Kairosz, 2000. ISBN 9789639302365
Heidegger, Martin: Bevezetés a metafizikába. Budapest, Ikon, 1992. ISBN 9637948821
Russell, Bertrand: A filozófia alapproblémái. Budapest, Kossuth, 1996. ISBN 963093826x
Scheler, Max: A filozófia lényegéről. Budapest, Szent István Társulat, 2008. ISBN 9789633619353
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
a) tudás
A tantárgy a teljes nyugati eszmetörténet és kiemelten a keresztény bölcselet szisztematikus bemutatásával alapozza meg a hallgató szakmai műveltségét. A hallgató átfogó képet kap az európai kultúra filozófiai gyökereiről, megismerve az elméleti problémafelvetés azon klasszikus és modern változatait, amelyek a mai napig meghatározzák gondolkodásunkat.
b) képesség
A hatalmas történeti ív áttekintése fejleszti az argumentumok azonosításának, átgondolásának és prezentálásának képességét. A hallgató alkalmassá válik arra, hogy a filozófiatörténeti távlatot felhasználva kritikai reflexiót gyakoroljon a jelen folyamataira. A kurzus közvetlenül javítja a szövegfeldolgozás és a kritikai elsajátítás technikáit.
c) attitűd
A több évezredes gondolkodástörténet és a keresztény bölcselet megismerése szellemi nyitottságra, párbeszédre és mély alázatra nevel az igazságkeresés iránt. A hallgató képessé válik arra, hogy elfogulatlanul mérlegelje a különböző korok világmagyarázatait, felismerve az európai szellemi örökség és a keresztény hagyomány megőrzésének jelentőségét.
d) autonómia és felelősség
A filozófiatörténeti nagy elméletek és a keresztény emberkép megismerése támogatja a hallgatót az önálló és felelős véleményalkotásban. A hallgató felismeri, hogy saját világfelfogása történetileg meghatározott, így felelősséget vállal nézeteiért és azok szellemi megalapozottságáért. Az etikailag és szellemileg alapos érvelés itt a közjó és az emberi méltóság szolgálatában realizálódik.
