Tantárgy adatlapja
A kurzus drámai művek értelmezésének módszertanával foglalkozik. A tantárgy célja, hogy körvonalazza az irodalmi műalkotás interpretációjának elméletei kereteit, és megismertesse a hallgatókkal a prózai és drámai szövegek lehetséges értelmező eszközeit és eljárásait, valamint segítséget nyújtson ezek produktív elsajátításában és alkalmazásában. A kurzusok az elemzőkészség és a műértelmezői technikák kialakítása révén előkészítik és megalapozzák a későbbi irodalomtörténeti szemináriumok anyagának módszeres elsajátítását. A szeminárium keretében elmélyített, próza- és drámapoétikai ismeretek elengedhetetlenül szükségesek ahhoz, hogy a hallgatók megfelelő szakmai kompetenciával rendelkezzenek a középiskolai oktatáshoz, és az elvárt műveltséganyagon túl átadhassák a tudományterület fogalomrendszerét és szemléletmódját.
A tárgy tematikája:
A drámaelmélet történeti állomásai.
A drámai művek jelentésegységei.
A dráma szerkezeti jegyei.
Dráma és színpad viszonyrendszere.
A konfliktusos, a középpontos, a kétszintes dráma sajátosságai.
Posztmodern drámaelméletek.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
Maár Judit, A drámai és elbeszélő szöveg szemantikai vizsgálata, Bp., ISBN 9630568624
Peter Szondi, A modern dráma elmélete, Osiris, Bp., 2002. ISBN 963389287 2
Bécsy Tamás: A dráma eszt&e
acute;tikája. A dráma műneme és műfajai, Kossuth, Bp., 1988. ISBN 963-09-3235-0
Kékesi Kun Árpád,Thália árnyék(á)ban, Posztmodern - Dráma/Színház – Elmélet, Veszprém, Veszprémi Egyetemi Kiadó, 2000. ISBN 9639220485
Jákfalvi Magdolna, Alak, figura, perszonázs, Bp., Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, 2001. ISBN 9789639000175
Forties Mark, Theory/ Theatre. An Introduction. London, Routledge, 1997. ISBN 9781138902046
Jeanette Malkin, Memory – Theatre and Postmodern Drama, Ann Arbor, University of Michigan Press, 1999. ISBN 0472110373
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Rendelkezik a magyar nyelv és irodalom tanításának a Nemzeti alaptantervben és kerettantervben meghatározott ismeretanyagához szükséges korszerű nyelv- és irodalomtudományi, társtudományi, valamint anyanyelv- és irodalompedagógiai ismeretekkel.
Ismeri a modern irodalom- és nyelvtudomány alapjait, tudományos módszereit azirodalomtörténet-írás, a korszakolás, a szövegfeldolgozás, valamint a nyelvi elemzés terén.
Ismeri az irodalmi művek értelmezésének többféle tudományos eljárását, az irodalmi műnemek és a legfontosabb műfajok leírására és értelmezésére használt fogalmakat.
b) képességei
Képes a tudás tantervi és tanulási területi összefüggésekbe ágyazására, elősegíteni a tanulók tudományos fogalmainak, fogalomrendszereinek fejlődését, megismertetni a tudományterület értékeit és kutatási eljárásait; képes az elsajátított tudás alkalmazásához
szükséges készségek kialakítására a tanulókban
Képes magát szakszerűen kifejezni, szóban és írásban, valamint szaktárgyi, szakmódszertani kompetenciáit adaptív és kreatív módon alkalmazni az anyanyelvi, illetve az irodalmi nevelés folyamatában.
Rendelkezik az egyéni, a közösségi sajátosságokhoz igazodó, a megértő műélvezetet,
valamint a közösségi interpretációt, a szóbeli és az írásbeli nyelvi fejlesztést, az anyanyelvi,
illetve irodalmi ismeretbővítést támogató szakmódszertani felkészültséggel.
c) attitűdje
d) autonómiája és felelőssége
Felelősséget vállal szövegeiért, tudatában van azok nyelvtudományi, illetve irodalomtudományi kontextusukból következő lehetséges szakmai értékeléseinek és etikai következményeinek.
Tudatosan képviseli azon módszereket, amelyekkel a nyelvtudomány és az irodalomtudomány területén dolgozik, és elfogadja más tudományágak eltérő módszertani sajátosságait.
