Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A tantárgy célja, hogy az ismeretelmélet történeti és kortárs álláspontjaiban eligazodást nyújtson, bemutassa és elemezze a filozófiai megismerés lehetőségét és szükségességét.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
Alapfogalmak és definíciók: A tudás klasszikus meghatározása (igazolt, igaz hit), a hit, az igazság és az igazolás mibenléte.
Ismeretelméleti irányzatok: A racionalizmus és empirizmus ellentéte, a transzcendentális idealizmus, valamint a kortárs irányzatok (pl. naturalizált episztemológia, szociális episztemológia).
A megismerés határai: A szkepticizmus kihívása, a biztos tudás lehetősége és a tudományos megismerés módszertani korlátai.
Igazoláselméletek: Fundacionalizmus, koherenciatudomány és ekternalista vs. internalista megközelítések az ismeretek megalapozásában.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
Érveléselemzés: Képesség a megismerés lehetőségét támogató és cáfoló filozófiai argumentumok azonosítására és kritikai értékelésére.
Problémamegoldó technikák: Az episztemológiai paradoxonok (pl. Gettier-probléma) felismerése és a lehetséges megoldási javaslatok vázolása.
Kritikai szövegfeldolgozás: Klasszikus ismeretelméleti szövegek (pl. Descartes, Locke, Kant) és kortárs tanulmányok önálló elemzése.
Fogalmi tisztázás: A hétköznapi és a szaktudományos „tudás” fogalmak közötti különbségtétel gyakorlati alkalmazása.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Forrai Gábor: Kortárs nézetek a tudásról, Budapest, L’Harmattan, 2014.
Forrai Gábor: (Szerk.): Mikor igazolt egy hit? Ismeretelméleti szöveggyűjtemény. Budapest, Osiris – Láthatatlan Kollégium, 2002.
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kocsis László (szerk.): Az igazság elméletei, Budapest, L’Harmattan, 2018.
Weissmahr Béla: Bevezetés az ismeretelméletbe, Teológiai Kiskönyvtár, Róma, 1978.
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
a) tudás
A tantárgy közvetlenül járul hozzá a nyugati eszmetörténeti tájékozottsághoz. Nem csupán lexikális adatokat közöl, hanem a filozófiai alapproblémák (pl. a szubjektum-objektum viszony) elemzésén keresztül láttatja az elméleti problémafelvetések logikai fejlődését. Ezáltal a hallgató képessé válik arra, hogy a filozófia specializáció más területein (metafizika, etika) is felismerje a tudás megalapozottságának kérdéseit.
b) képesség
Az ismeretelméleti viták szemináriumi feldolgozása során a hallgató fejleszti argumentum-azonosítási és prezentációs készségét. A bonyolult elméleti konstrukciók (pl. a kanti kategóriák) szóbeli és írásbeli kifejtése révén képessé válik az összetett összefüggések vázlatos vagy részletes bemutatására. A forrásszövegek elemzése közvetlenül javítja a kritikai elsajátítás technikáit, ami a későbbi sajtó- vagy kulturális elemzői munka alapfeltétele.
c) attitűd
A különböző episztemológiai modellek ütköztetése intellektuális nyitottságra és elfogulatlanságra nevel. A hallgató képessé válik arra, hogy figyelemmel hallgassa meg a radikálisan eltérő (pl. szkeptikus vs. dogmatikus) álláspontokat, és azokat ne érzelmi alapon, hanem módszeresen, a tartalmuk szerint mérlegelje. Ez alapozza meg a hallgató képességét a későbbi társadalmi és vallási sokszínűség iránti nyitottságra.
d) autonómia és felelősség
A „mit és hogyan tudhatunk” kérdéskör vizsgálata során a hallgató felismeri személyes felelősségét az információk szűrésében. A tantárgy arra ösztönzi, hogy véleményét ne autoritás alapján, hanem körültekintő tájékozódás és érvelés útján alakítsa ki. Az etikailag alapos érvelés követelménye itt realizálódik: a hallgató megtanulja elutasítani az ideológiai manipulációt a logikai következetesség és az ismeretelméleti alázat révén.
