Tantárgy adatlapja
A félév során a három részre tagolt Magyarország régészeti emlékanyagával ismerkednek meg a hallgatók. Két fő csoport mentén ismerkednek meg a korszak régészetével, elsőként az épített, majd tárgyi emlékanyaggal. Az épített emlékek kapcsán a történeti Magyarország keretei között egyrészt a hódoltság területén megjelenő új épülettípusok (dzsámik, türbék, tekkék, fürdők, karavánszerájok stb.) kerülnek bemutatásra. Majd a korszakban hangsúlyos szerepet kapó erődítmények megismerése, az újfajta erődítési típusok jellemzői kerülnek előtérbe. A félév második felében a tárgyi emlékanyag jellegzetességeinek, forrásainak, eredetének bemutatása következik. Ekkor a három országrész hasonlatosságai és eltérései, valamint ezek oka is hangsúlyos figyelmet kap. Így a hallgatók megismerhetik a főbb feltárások eredményeit, a jelenleg folyó kutatásokat és kutatási irányzatokat.
A 2-5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
Gerelyes Ibolya?Kovács Gyöngyi (szerk.): A hódoltság régészeti kutatása. Budapest, 2002. ISBN 963904667 1
Kovács Gyöngyi (szerk.): Bajcsa-vár. Zalaegerszeg, 2002. ISBN 963 204 621 8
Gerelyes Ibolya (szerk.): Turkish flowers. Budapest, 2005. ISBN 963 7061 16 9
Gerő Győző: Az Oszmán-török építészet Magyarországon. Budapest,1980. ISBN 963 05 1970 4
Kovács Gyöngyi: Török kerámia Szolnokon. Szolnok, 1984.
Ajánlott irodalom:
Siklósi Gyula: A törökkori Székesfehérvár. Székesfehérvár, 2013. ISBN 978 963 257 275 8
Sudár Balá
;zs: A pécsi Idrisz baba-türbe. Budapest, 2013. ISBN 978 963 08 8117 3
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetencia-elemeknek (tudás, képesség stb., KKK 8. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Részleteiben átlátja saját szakterületének elméleti problémáit, ezek történeti, folyamatszerű összefüggéseit.
Részletes ismereteket szerez a kora-újkori Magyarország régészeti emlékeiről.
Megismeri a legújabb kutatási eredményeket.
b) képességei
Képes múzeumi gyűjtemények kezelésére, gyűjteményezésre, leltározásra, feldolgozásra, adatbázisok készítésére.
Képes a saját terep- és múzeumi munkából, illetve a szakirodalomból összegyűjtött információk birtokában új tudományos eredmények elérésére.
Saját szakterületén képes a kulturális jelenségek és folyamatok elemzésére, az egymással kapcsolatban álló, és egymásra épülő közösségek és társadalmak megformálódásának és működésének kritikai értelmezésére.
Képes kritikusan elemezni a magyar és európai identitás múltbeli előzményeit és a múltképek jelenben gyökerező konstrukcióit.
Képes magyar és legalább egy idegen nyelven a kor igényeinek megfelelő hatékony írásbeli és szóbeli kommunikálásra, továbbá az információk, érvek és elemzések szakmai és nem szakmabeli közönségnek különböző nézőpontok szerinti, magas szinten való bemutatására.
Rendszerezni tudja a hódoltság kori leletanyagot, megismeri annak főbb jellegzetességeit.
c) attitűdje
Magas fokú motivációval és elkötelezettséggel rendelkezik az emberiség kulturális örökségének megóvása, és a következő korok számára való átadása iránt.
Munkája és kutatásai során figyelembe veszi a kulturális jelenségek történeti, kulturális és társadalmi meghatározottságát.
Tudatosan és kritikusan képviseli a magyar és európai értékeket, a kulturális, vall&
aacute;si és társadalmi sokszínűség fontosságát
Speciális szakmai érdeklődése elmélyült, megszilárdult.
Nyitott saját tudományterületének interdiszciplináris megközelítéseire.
Törekszik arra, hogy szakmai kommunikációjában a normáknak megfelelően nyilvánuljon meg.
d) autonómiája és felelőssége
Tudatosan reflektál saját történeti, kulturális beágyazottságára.
Felelős európaiként képviseli szakmai és szellemi identitását.
Munkája során kezdeményezi a nemzetközi szakmai közösségekkel, vitapartnerekkel való kooperációt.
Kritikus tudatosság jellemzi szakmájához kapcsolódó kérdésekben.
Felelősen képviseli azon módszereket, amelyekkel szakterületén dolgozik, és elfogadja más tudományágak autonómiáját, módszertani sajátosságait.
