Tantárgy adatlapja
A kommunikáció és a kommunikációs kompetencia fogalma, a kommunikációs képességek csoportjai. A kommunikáció csatornái. A nonverbális kommunikáció elemei és fejlesztése.
A verbális kommunikáció, a beszéd fejlődése és a fejlődés zavarai. A tanulásban akadályozott gyermekek, tanulók kommunikációs képességének jellemzői. A közlés képességeinek fejlesztése.
A szóbeli kommunikáció fejlesztése: a beszéd formai és tartalmi oldalának fejlesztése.
Az írásbeli kommunikáció fejlesztése, az írás jelrendszerének tanítása, a helyesírás fejlesztése.
Az írásbeli szövegalkotás fejlesztése. A befogadás fejlesztése: a szóbeli és írásbeli közlések értésének fejlesztése.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
Gaál Éva, Hámor Jánosné és Papp Gabriella. (2004): Anyanyelv és irodalom. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. ISBN 9789631953084
Papp Gabriella (2019): A kommunikációs képességek nevelése. In: Mesterházi Zsuzsa és Szekeres Ágota (szerk., 2019): A nehezen tanuló gyermekek iskolai nevelése. Egyetemi tankönyv a Gyógypedagógia szak Tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirány számára. Eötvös Kiadó Budapest. 335–345. ISBN 9789637155703
Ajánlott irodalom:
A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvei. Oktatási Hivatal, 2020.
https://www.oktatas.hu/kozneveles/kerettantervek/2020_nat/iranyelvek_alapprogramok
Fazekasné Fenyvesi Margit (2024): Jól olvasni jó! Olvasás- és írástanítás komplex fonomimikával. Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó, 2019, Szeged. 170. p. ISBN 9789636480103
H. Molnár Emese (2013): A szövegfeldolgozás elmélete és gyakorlata alsó tagozaton. Digitális tananyag. Szegedi Tudományegyetem JGYPK, Szeged. ISBN nélkül
http://www.jgypk.hu/mentorhalo/tananyag/A_szvegfeldolgozs_elmlete_s_gyakorlata_als_tagozaton/index.html
Tóth László (2002): Az olvasás pszichológiai alapjai, Pedellus, Debrecen. ISBN 9639396117
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Ismeri a komplex gyógypedagógiai diagnosztika, nevelés, oktatás, fejlesztés, terápia és rehabilitáció módszereit, gyakorlatát, valamint az integrált, inkluzív nevelés elméletét és eljárásait, azok alkalmazásának és továbbfejlesztésének lehetőségeit.
Ismeri a fogyatékossággal élő személyek, csoportok és környezetük megismerésére alkalmas felmérés, diagnosztika területeit, formális és informális eljárásait, és a diagnosztikán alapuló gyógypedagógiai tervezés különböző szintjeit, ezek összefüggéseit és szervezeti beágyazottságát.
Alapvető ismeretei vannak a fogyatékos személyek fejlődési sajátosságainak és tanulási folyamatainak törvényszerűségeiről, jellemzőiről. Tisztában van a fogyatékos személyek (gyógy)pedagógiájának nevelési, oktatási, fejlesztési, rehabilitációs céljaival, tartalmaival, a folyamatok összefüggéseivel.
Érti az értékelés és fejlődés összefüggéseit, ismeri az értékelés funkcióit, folyamatát, módszereit, eszközeit, rendelkezik a differenciált értékelési formák megválasztásához szükséges tudással.
Rendelkezik a tanulásban akadályozott személyek kognitív, szociális és személyes kompetenciáinak fejlesztését megalapozó szaktudományos és módszertani ismeretekkel.
Széleskörű tudással rendelkezik a tanulásban akadályozott gyermekek, fiatalok nevelésével, oktatásával, fejlesztésével kapcsolatban.
Tisztában van a kommunikációs képességek fejlesztésének módszertanával.
Tisztában van a tanulási akadályozottság szociokulturális kontextusával, ezt értelmezni is tudja saját tevékenységére vonatkozóan.
b) képességei
Pszichológiai ismereteit képes az adott fogyatékossági csoportnak megfelelően adaptív módon alkalmazni.
Képes az orvosi (egészségügyi), továbbá a pszichológiai diagnózisok, vizsgálati eredmények ismeretében komplex gyógypedagógiai differenciál diagnosztikát végezni a gyógypedagógiai tevékenység és folyamatok tudatos, célorientált megtervezése érdekében.
A gyógypedagógiai folyamatok tervezésében ötvözi az általános didaktikai, metodikai alapelveket a fogyatékossági típusnak megfelelő, speciális gyógypedagógiai tartalmakkal, alkalmazkodva a fogyatékos személyek életkori, képességbeli, attitűdbeli és szociokulturális sajátosságaihoz.
A fogyatékos személy szükségleteit, képességeit és igényeit figyelembe véve a kompenzációs lehetőségeket és életminőséget támogató, komplex gyógypedagógiai nevelési, oktatási, fejlesztési, terápiás, prevenciós, habilitációs és rehabilitációs tevékenységet végez a fogyatékos személyeket ellátó intézmény- és szolgáltató-rendszerekben.
Egyéni felmérés alapján a gyógypedagógiai folyamat eredményeit értékeli, beleértve a gyermek, felnőtt haladásának, a pedagógiai módszereknek és eszközöknek, valamint a saját munkájának értékelését.
Képes a társadalom változó digitális környezeti kihívásainak megismerésére, pedagógiai, gyógypedagógiai szempontú értelmezésére, értékelésére, a szakterületein mindezeknek a tanítási-tanulási, fejlesztési, habilitációs, rehabilitációs folyamat során produktív, gyakorlatias, a gyermekek, fiatalok, felnőttek képességeit figyelembe vevő implementálására.
Képes a team-munkához szükséges kooperációra, kommunikációra.
Képes a tanulásban akadályozott (ezen belül az enyhén értelmi fogyatékos), a tanulási zavart és a tanulási nehézséget mutató gyermekek és fiatalok speciális nevelési, fejlesztési szükségleteinek megállapítására, (gyógy)pedagógiai diagnózis készítésére.
Képes az állapotuk és élethelyzetük javítására irányuló gyógypedagógiai nevelési, oktatási, fejlesztési, terápiás, prevenciós, habilitációs és rehabilitációs feladatok megtervezésére és ellátására, együttműködve a nevelésben, ellátásban, gondozásban érintett partnerekkel.
A tantervi dokumentumok figyelembevételével kiválasztja és a tanulásban akadályozott gyermekek, fiatalok, felnőttek szükségleteihez, fejlettségéhez igazítja a nevelési és oktatási tartalmakat.
A gyógypedagógiai folyamat eredményeit értékeli, differenciált egyéni és csoportos fejlesztést tervez és vezet.
Meghatározza a fejlesztő tevékenység területeit és eszközeit.
A műveltségi területek, tantárgyak, projektek keretében fejleszti a tanulásban akadályozott gyermekek, tanulók kommunikációs képességeit.
Képes adaptív módon alkalmazni a tanulásban akadályozott fiatalok szociokulturális háttértényezőiről és jellemzőiről szerzett ismereteit, kiemelten a tanulási folyamatokkal kapcsolatban.
c) attitűdje
Nyitott innovatív gyógypedagógiai elképzelések és megoldások megismerésére, törekszik a bizonyíték alapú módszerek alkalmazására.
Mérlegeli a szakmai problémák sokoldalú módszertani megközelítésének lehetőségeit. A mindennapi gyógypedagógiai fejlesztő munka, a gyógypedagógiai kutatások, az innovatív tevékenységek során nyitott a team-munkára.
Igénye van a gyógypedagógiai folyamatok folyamatos elemzésére, értékelésére, nyitott az eredmények és a körülmények figyelembe vételével a tervek és folyamatok felülvizsgálatára és módosítására.
A fogyatékos személyeket és hozzátartozóikat – azok igényeit figyelembe véve – informálja az alkalmazni kívánt koncepcióról, eljárásról, módszerről, terápiáról, illetve ezek eredményeiről.
Elkötelezett a fogyatékos személy tanulási és terápiás szükségleteinek kielégítése és a tanuláshoz, terápiához igazodó környezet megválasztása, kialakítása iránt. A fogyatékos személyek lehetőségeit figyelembe véve fontosnak tartja a tanulás folyamatainak tudatosítását, az önszabályozott tanulás támogatásához szükséges tudás és képességek megszerzését, a tanulási képességek fejlesztését.
Nyitott a digitális technológiák, infokommunikációs eszközök és a hozzájuk kapcsolódó módszertani eljárások megismerésére.
Elkötelezett a fogyatékos személyek fejlődését segítő, pozitívumokra fókuszáló, tanulást, fejlődést támogató értékelés mellett.
d) autonómiája és felelőssége
A szakirányának megfelelő gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményekben, csoportokban, osztályokban önállóan és felelősséggel látja el a nevelési és valamennyi műveltségi területhez tartozó oktatási feladatokat.
Az ambuláns gondozást, fejlesztést végző intézményekben: egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény, pedagógiai szakszolgálat, szakmai szolgáltatás, illetve az integrált, inkluzív nevelést-oktatást végző köznevelési intézményekben a sajátos nevelési igényű, illetve a gyógypedagógiai segítséget igénylő gyermekek, tanulók, felnőttek körében a szakirányának megfelelő területen, területeken egyéni fejlesztési, habilitációs-rehabilitációs feladatokat lát el. Feladata kiterjed a tanulási technikák megtanítására, együttműködésre, általános gyógypedagógiai segítségnyújtásra és tanácsadásra a fejlesztésben vagy gondozásban és a rehabilitációban közreműködő más szakemberekkel, illetve családokkal.
Felelősséget vállal a fogyatékos személyekért, a gyógypedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése során hozott döntéseiért és gyógypedagógiai tevékenységének következményeiért.
Munkáját teamben végezi, szakmai műhelyekben aktívan vesz részt.
