Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A kurzus célja a 17–18. századi filozófia történetének áttekintése. Az előadás nyomon követi a mechanisztikus természetfilozófia kibontakozását (Galilei, Boyle), részletesen tárgyalja a filozófia descartes-i paradigmáját, majd a kartezianizmust radikálisan vagy részlegesen átalakító – olykor elutasító – gondolkodók műveit (Spinoza, Malebranche, Leibniz). Hobbes és Locke, Berkeley és Hume munkásságának bemutatása után néhány összefoglaló előadás nyújt bepillantást az angol, francia és német felvilágosodás főbb irányzataiba, illetve a történetfilozófiák kialakulásának 18. századi folyamatába.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A tudományos forradalom és a mechanisztikus világkép: A természet matematizálása Galilei és Boyle munkásságában; a teleológiai világmagyarázat felváltása kauzális-mechanikai modellekkel.
A descartes-i paradigma: A módszertani kétely, a cogito érve és a szubsztancia-dualizmus (res cogitans és res extensa) alapvetései.
A racionalizmus nagy rendszerei: Spinoza monizmusa és panteizmusa; Malebranche okkazionalizmusa; Leibniz monász-elmélete és a teodicea problémája.
A brit empirizmus fejlődési íve: Locke ismeretmértéktana (tabula rasa); Berkeley szubjektív idealizmusa ("létezni annyi, mint érzékelve lenni") és Hume szkeptikus empirizmusa (az okság kritikája).
A felvilágosodás és történetfilozófia: Az ész uralmának programja az angol, francia és német felvilágosodásban; a történeti fejlődés eszméjének megjelenése (Vico, Herder, Voltaire).
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
Ismeretelméleti elemzés: Képesség a megismerés forrásaira (ész vs. tapasztalat) vonatkozó érvek azonosítására és kritikai összevetésére.
Modellalkotás és absztrakció: Jártasság a geometriai módszerrel (more geometrico) felépített rendszerek (pl. Spinoza) logikai szerkezetének követésében.
Szakterminológia használata: Az újkori filozófia alapfogalmainak (pl. veleszületett eszmék, szubsztancia, attribútum, percepció) pontos alkalmazása.
Összehasonlító szövegelemzés: Különböző újkori szerzők (pl. Descartes és Hume) azonos problémára adott válaszainak szisztematikus összevetése.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Boros Gábor: Spinoza és a filozófiai etika problémája. Budapest, Atlantisz, 1997. 272 o.
Röd, Wolfgang: Descartes és a német felvilágosodás filozófiája. Hat előadás. Debrecen, Kossuth Lajos Tudományegyetem, 1994., 5–110. o.
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Pavlovits Tamás és Schmal Dániel (szerk.): Perspektíva és érzékelés a kora újkorban. Bp. 2005.
Tuck, Richard: Hobbes. Budapest, Atlantisz, 1993., 161 o.
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
a) tudás
A tantárgy a modern tudományos gondolkodást megalapozó 17–18. századi filozófia bemutatásával közvetlenül mélyíti a hallgató szakmai műveltségét. A hallgató tájékozottságot szerez az európai eszmetörténet azon kulcsfontosságú korszakában, amelyben kialakult a szubjektum-központú gondolkodás és a kritikai észhasználat. Megismeri a modern világképünket ma is meghatározó elméleti problémafelvetéseket (pl. az elme-test viszony vagy a tudományos módszer kérdései).
b) képesség
A racionalista és empirista érvrendszerek ütköztetése fejleszti az argumentumok azonosításának, átgondolásának és prezentálásának képességét. A hallgató alkalmassá válik bonyolult ismeretelméleti és metafizikai rendszerek logikai vázlatának elkészítésére. A kurzus közvetlenül javítja a kritikai szövegfeldolgozás technikáit, különösen az újkori forrásszövegek (pl. Értekezés a módszerről, Tanulmány az emberi értelemről) szakmai elemzése révén.
c) attitűd
A felvilágosodás eszméinek és a különböző filozófiai rendszerek sokszínűségének tanulmányozása szellemi nyitottságra, párbeszédre és módszeres tudásgyarapításra nevel. A hallgató képessé válik arra, hogy elfogulatlanul mérlegelje a különböző ismeretforrások érvényességét, és felismerje a tudományos fejlődés filozófiai előfeltételeit. Ez a szemléletmód erősíti a kritikai gondolkodás iránti igényt.
d) autonómia és felelősség
Az újkori szubjektum-filozófia és az egyéni szabadság kérdéseinek megismerése támogatja a hallgatót az önálló és felelős véleményalkotásban. A hallgató felismeri, hogy a kritikai észhasználat felelősségvállalást igényel az igazságkeresés és a társadalmi szerepvállalás során. Az etikailag és szellemileg alapos érvelés követelménye itt az emberi méltóság és a gondolati autonómia védelmében realizálódik.
