A kurzus előadás formájában kívánja megismertetni a hallgatókkal a mai orosz irodalom legfontosabb irányzatait, változatait. A kurzus célja, hogy – a témájukat, a formájukat, a funkcióikat és a hordozóikat tekintve is – sokszínű irodalmi szövegeket nem önmagukban, hanem a kortárs kulturális kontextussal szoros összefüggésben mutassa fel. A 21. századi „környezet”, amit nevezhetünk az irodalomcentrikus kultúra utáni állapotnak, a 20. századhoz képest is radikálisan megváltozott képet, lehetőségeket, befogadástípusokat mutat fel az irodalom résztvevői (író-szöveg-olvasó) számára, éppen ezért a kurzus a jelenben gyökerező orosz irodalom bemutatásához a kortárs szövegeknek nem csupán a 19. és a 20. századi orosz irodalmi hagyományhoz fűződő  –  hol elfogadó, hol elutasító módon újraíró – kapcsolatát kívánja feltárni a hallgatók előtt. Az előadás kiemelt célja, hogy felsorakoztassa a kortárs irodalmi szövegek jelentésképzésére, illetve szerveződésére ható; a referencialitásukat, az utalásrendszerüket és működésmódjukat mélyen meghatározó legfontosabb és legszorosabb társkulturális jelenségeket, forrásokat, gondolkodásformákat. Ilyenek a multimediális világ, az online tér, az internet kultúra, a számítógépes játékok és a stream (sorozat) kultúra, melyek ma az irodalmi szövegek elválaszthatatlan és közvetlen kontextusát jelentik. Éppen ezért a kurzus hangsúlyozottan tárgyalja a popkultúra és magaskultúra, a vizualitás és textus kapcsolatát, a zsánerirodalom térfoglalását, az olvasók/nézők aktív szerzőkké/alkotókká válásának jelenségét (sequel, szociális média), de kitér az irodalom és marketing kapcsolatára vagy az irodalmi intézményrendszer (folyóiratok, könyvkiadók, díjak) mint piac jelenségére is. A történelmi krimi, az antiutópia, az újérzelmesség és az újrealizmus jelenségeit olyan alkotók szövegeivel példázza mint Viktor Pelevin, Vlagyimir Szorokin, Ljudmila Petrusevszkaja, Ljudmila Ulickaja, Tatjana Tolsztaja, Borisz Akunyin, Julija Jakovleva, Dmitrij Gluhovszkij, Lev Rubinstejn, Dmitrij Prigov, Marija Ribakova, Vaszilij Szigarjov, a Presznyakov-fivérek, Zahar Prilepin, Jevgenyij Vodolazkin és Olga Szlavnyikova.

A cél, hogy a kurzus felkeltse a hallgatók érdeklődését a kortárs jelenségek iránt, hogy megtanulják, milyen tudományos platformokon tudnak saját kutatásaikhoz a legfrissebb, hiteles, tudományos szakirodalomhoz jutni, hogy olvassanak idegen nyelvű (szláv és nem-szláv) szakirodalmat és értelmezzék is azt, valamint kutatásmódszertani ismereteket szerezzenek.

A 2-5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)

Kötelező irodalom:

−    Kalafatics Zsuzsanna: Posztmodernen innen és túl. A kortárs orosz próza dilemmái. Budapest, Protea, 2018. ISBN 9786158050333

−    Hetényi Zsuzsa: „Miről is szólnak azok a könyvek?” Értelmezési kulcsok az irodalomelemzéshez a 20. századi orosz próza szövegmintáin 1–2., Budapest, ELTE BTK, 2020. https://www.eltereader.hu/media/2020/02/HETENYI_Mirol_is_szolnak_WEB.pdf

−    Epstejn, Mihail: A posztmodern és Oroszország, Budapest, Európa, 2001. ISBN 9630769239

−    ????????? ?.?.: ????? ??????? ??????????, ???????????? ????, 2013. ISBN 978550737520 ????? ??????????? // ??? ???? - URL: https://e.lanbook.com/book/37036

−    Natalia Kovtun, Natalya Klimovich: The traditionalist Discours of Contemporary Russian Literature: from Neortraditionalism to „New Realism.” Umjetnost riječi” LXII (2018), 3–4, Zagreb,  October – December, 315-336.

Ajánlott irodalom:

−    ????? ???????? (??????? ???.): ????????? ? ??????? ??????? ??????????. ???????????? ??????????. ????????, 2019. ISBN 9786155212680

−    ???? ?????: ??????????? «???????». ???????????? ??? ??????? ?. ???????. (Ruszisztika 3.) Szombathely, Szláv Történeti és Filológiai Társaság, 2015. ISBN 9789631221503

−    ??????????, ????: ?????????. ????????????? (????)?????????????? ???????? ? ??????? ???????? 1920?2000-? ?????. ??????: ????? ???????????? ?????????, 2008. ISBN 9785867935887

−    Hetényi Zsuzsa (szerk.): Az orosz irodalom története 1941-től napjainkig, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2002. ISBN 9631924203

Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetencia-elemeknek (tudás, képesség stb., KKK 8. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul

a) tudása

−    A szlavisztika legalább egy résztémájában elmélyültebb ismeretekkel is rendelkezik.

−    A szlavisztika vonatkozásában tudományos megalapozottságú tudással rendelkezik annak a magyar és az európai identitás kulturális és szellemi konstrukciói szempontjából is releváns hátterével.

−    Alapvető ismeretekkel rendelkezik a szlavisztika tudományterületére jellemző hagyományos és elektronikus forrásairól, keresőprogramjairól, katalógusairól, adattárairól és bibliográfiáiról.

−    Ismeri az irodalmi, a nyelvi, nyelvészeti és a kulturális szövegek és jelenségek vizsgálatának eljárásait és az értelmezés lehetséges módozatait. Pontosan felismeri a stílusvariánsokat, le tudja írni a specializációjának megfelelő nyelv regionális változatait, rálátása van a szláv nyelvek fejlődésére.

−    Megismeri az elemzett műveket, szövegeket, a korszakra jellemző irodalmi diskurzusformákat;

−    Egyes rövidebb irodalmi szövegeket és szemelvényeket eredeti (orosz) nyelven el tud olvasni;

−    Ismereteket szerez az orosz irodalmi szövegek befogadásának fontosabb eljárásairól, és a műértelmezés szakmailag elfogadott fontosabb módozatairól;

−    Megismerkedik az orosz irodalomtudomány néhány jellemző kutatási kérdésével, elemzési és értelmezési módszerével;

−    Elsajátítja az orosz irodalomtudomány fontosabb szakkifejezéseit;

−    Ismereteket szerez a korszakra vonatkozó hagyományos és elektronikus forrásokról, és bibliográfiákról.

−    A hallgató összefüggéseiben is átlátja a szlavisztika elméleti problémáit, annak diakrón és szinkrón dimenzióiban.

b) képességei

−    A megszerzett ismeretekhez kritikusan viszonyul, képes új összefüggések feltárására.

−    A szlavisztikában képes az irodalmi, a nyelvi és a kulturális jelenségek történeti-összehasonlító elemzésére, valamint az azokban megnyilvánuló folyamatok értelmezésére.

−   

yle="font-family:'Arial';font-size:11pt;">Képes a nyelvi regiszter változatos szövegtípusait és kulturális jelenségeit eltérő szempontrendszer szerint vizsgálni, valamint ehhez adekvát értelmezési stratégiákat rendelni.

−    Képes a szlavisztika szempontjából releváns európai és Európán kívüli kulturális jelenségek multikulturális szempontú szintetizáló elemzésére.

−    Képes helyesen értelmezni a szlavisztika szempontjából releváns magyar, európai és egyéb identitásképződési konstrukciókat.

−    Képes megválasztani és tudatosan alkalmazni a szlavisztika problémáinak megoldásában kínálkozó módszereket.

−    Képes a korszakra jellemző irodalmi szövegek és kulturális jelenségek történeti-összehasonlító elemzésére.

−    Megválasztani a korszak irodalmi problémáinak megoldásában kínálkozó módszereket.

−    Szakmája művelése során egy vagy több szláv nyelven kívül még egy idegen nyelvet hatékonyan használ.

c) attitűdje

−    A szlavisztika különféle jelenségeinek és problémáinak megértésében az interdiszciplináris megközelítésre törekszik.

−    Elkötelezetten és kritikusan képviseli a szláv, a magyar és európai értékeket, vallja a kulturális, vallási, kisebbségi és társadalmi sokszínűség fontosságát.

−    Szakmai érdeklődése

a szlavisztikán belül elkötelezett, folyamatos. Megszerzett tudását a jelenkori társadalmi és kulturális folyamatok és jelenségek megértésére használja fel.

d) autonómiája és felelőssége

−    Elkötelezetten képviseli szakmai, szellemi identitását.

−    Folyamatosan reflektál saját beágyazottságára, megpróbálja önmagát történeti és kulturális dimenziókban is látni és láttatni.

−    Kellő felelősségérzettel rendelkezik a szakterületén alkalmazott módszerek vonatkozásában, evidencia számára más tudományágak autonómiája, módszertani sajátosságai.

−    Munkája során igyekszik kapcsolati rendszerét az európai és az Európán kívüli szakmai és nem szakmai közösségek irányába is kiterjeszteni.

−    Tudásszintjének megfelelően szakmájának kérdéseihez kritikusan viszonyul.