Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A kurzus során a hallgatók megismerkednek a nyugati filozófiatörténetben megjelent legfontosabb problémákkal. Ilyen Isten, a világ, az ember, továbbá az ismeret, a cselekvés, a társadalom, a történelem, valamint a vallás egészleges problémái. Külön hangsúlyozódik a gondolkodás alapproblémája annak logikai, ideális, pragmatikus, közösségi, történeti, etikai és vallási jelentőségében. A tantárgy célja, hogy világossá tegye a filozófiai problematika sokféleségét és kifejezésre juttassa a témák egységesítésének lehetőségeit és határait, valamint tárgyalhatóságukat a filozófián belül és kívül.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
Fenomenológia és egzisztenciálontológia: A tudat transzcendentális vizsgálata (Husserl), a Lét kérdése és az emberi itt-lét (Heidegger), valamint a szabadság radikalitása (Sartre).
Hermeneutika és nyelv: A megértés mint a világban-benne-lét alapmódja (Gadamer); a nyelv, az értelmezés és a történetiség elválaszthatatlansága.
Posztstrukturalizmus és dekonstrukció: A hatalom és a tudás régészete (Foucault), a metafizikai centrumok lebontása (Derrida) és a szubjektum decentralizálása.
A 20. századi vallás- és társadalomkritika: Isten és a vallás "fenomenológiai fordulata"; a történelem és a társadalom válsága a totalitarizmusok és a technokrácia korában.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
Fenomenológiai leírás és redukció: Képesség a dolgokhoz való visszatérés módszertani alkalmazására, az előítéletek zárójelbe tételére.
Dekonstruktív szövegolvasás: Jártasság a szövegek belső ellentmondásainak feltárásában és a rejtett hatalmi struktúrák azonosításában.
Hermeneutikai kör alkalmazása: A rész és az egész dialektikus megértésének készsége a történeti és kortárs források interpretációja során.
Kritikai diskurzusanalízis: A filozófia határainak és a tárgyalhatóság módozatainak vizsgálata a modern tudományok és a politika kontextusában.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Olay Csaba - Ullmann Tamás: Kontinentális filozófia a XX. században. Bp.: L'Harmattan Kiadó, 2011.
Derrida, J. - Kant, I.: Minden dolgok vége. Bp.: Századvég-Gond, 1993.
Heidegger: Mi a metafizika? In: Költőien lakozik az ember, Bp.-Szeged: T-Twins/Pompei, 1994.
Husserl: A filozófia mint szigorú tudomány, Bp.: Kossuth, 1992.
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
McGrath, Alister: Az ateizmus alkonya. Bp.: Szent István, 2006.
Merleau-Ponty: A filozófia dicsérete. Bp.: Európa, 2005.
Mezei Balázs: Mai vallásfilozófia, Bp.: Kairosz, 2010.
Sartre: Exisztencializmus. Bp.: Studio, 1947. Reprint Bp.: Hatágú Síp Alapítvány, 1991.
Vető Miklós: A teremtő Isten. Bp.: Kairosz, 2011.
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
a) tudás
A tantárgy a 20. századi kontinentális filozófia legfontosabb irányzatain keresztül tárja fel a gondolkodás alapproblémáját. A hallgató mély ismereteket szerez a Lét, az ember és a világ viszonyának modern újraértelmezéseiről, valamint a nyelv és a történetiség alapvető szerepéről a megismerésben.
b) képesség
A filozófiai problematika sokféleségének felismerése fejleszti a hallgató szintetizáló és dekonstruktív képességét. Képessé válik arra, hogy a 20. századi krízistapasztalatok tükrében vizsgálja a témák egységesítésének korlátait, és komplex filozófiai kérdéseket képviseljen a szaktudományok és a közélet felé.
c) attitűd
A század drámai filozófiai váltásainak tanulmányozása szellemi éberségre és radikális nyitottságra nevel. A hallgató befogadóvá válik a "másik" és a különbség (différance) iránt, törekedve a dogmatikus rendszerektől mentes, felelős gondolkodásra.
d) autonómia és felelősség
A gondolkodás közösségi és etikai súlyának felismerése támogatja az önálló kritikai pozíció kialakulását. A hallgató felelősséget vállal saját értelmezéseiért, és képessé válik a kortárs társadalmi és vallási jelenségek mélyreható, módszertanilag tudatos elemzésére.
