A tárgy célja bevezetni a régészhallgatókat az írott források képi (paleográfiai), nyelvi (filológiai) és tartalmi felhasználásának módszertani lehetőségeibe. Az elméleti óra tájékoztatást ad az írásos források két típusának (kéziratos – nyomtatott kiadás) feldolgozási nehézségeiről, melyek részint a forrásnyelvből (középlatin), részint az írásrendszerből (rövidítések) adódnak. Tájékoztat ezen akadályok történeti kialakulásáról (a forrásnyelv történeti változásai és összetétele; az írásrendszer fejlődése a késő ókortól a humanizmus koráig és a könyvnyomtatásig [palaeotypia]), továbbá ezek leküzdésének segédeszközeiről (kézikönyvek, speciális szótárak, hasonmásgyűjtemények, szöveggyűjtemények) és lehetséges metódusairól (analógiák). Óráról órára sorra veszi a nagy íráskorszakok magyarországi emlékeit, olvassa és tartalmilag értelmezi az egyes darabokat (hasonmások segítségével). Folyamatosan rámutat az olvasott források régészeti anyaggal való lehetséges összefüggéseire, a két nagy forrásterület egységes felhasználásának előnyeire. A fő cél a források szövegében való gyors tájékozódás és pontos nyelvi értelmezés készségének fejlesztése.

A 2-5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)

Kötelező irodalom:

Bischoff, Bernhard: Paläographie des römischen Altertums und des Abendländischen Mittelalters. Grundlagen der Germanistik, Bd. 24. Berlin ²1986. ISBN 3 503 02253 8

Bresslau, Harry: Handbuch der Urkundenlehre für Deutschland und Italien. 1–2. Berlin ⁴1969. ISBN –

Cappelli, Adriano: Lexicon abbreviaturarum. Dizionario di abbreviature latine ed italiane. Milano ⁶1979. ISBN 88-203-1100-3

Jakó Zsigmond – Radu Manolescu: A latin írás története. Budapest 1987. ISBN 963 07 4067 2

Norbert, Dag: Manuale di Latino Medievale. A cura di Massimo Oldoni. Bibliografia aggiornata a cura di Paolo Garbini. Salerno 1999. (Schola Salernitana) ISBN 88-83089-011-X

Szentpétery Imre: Középkori oklevélszövegek. Budapest 1927. ISBN –

Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetencia-elemeknek (tudás, képesség stb., KKK 8. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul

a) tudása

Átfogó ismeretekkel rendelkezik legalább két régészeti korszakról, vagy szakterületről.

Legalább két idegen nyelvet ismer a szakterüle

téhez szükséges szinten, különös tekintettel a szakterminológiára.

Forrásnyelvi ismeretek (latin) bővítése.

A forrásképződés intézménytörténetének ismerete.

b) képességei

Képes a magyar és idegen nyelvű szakirodalom folyamatos követésére.

Saját szakterületén képes a kulturális jelenségek és folyamatok elemzésére, az egymással kapcsolatban álló, és egymásra épülő közösségek és társadalmak megformálódásának és működésének kritikai értelmezésére.

Képes kritikusan elemezni a magyar és európai identitás múltbeli előzményeit és a múltképek jelenben gyökerező konstrukcióit.

A vizuális memória és felismerőképesség fejlesztése.

A nyelvi elemzőképesség és kijelentéslogika elmélyítése.

Szövegértési készség fejlesztése.

c) attitűdje

Nyitott saját tudományterületének interdiszciplináris megközelítéseire.

d) autonómiája és felelőssége

Felelősen képviseli azon módszereket, amelyekkel szakterületén dolgozik, és elfogadja más tudományágak autonómiáját, módszertani sajátosságait.