Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A tárgy keretében a hallgatók megismerik a különböző közgazdasági iskolák elméleteit, a közgazdaságtan főbb fejlődési irányait. Mivel az elmélet fejlődése összefügg az egyes időszakok gazdasági viszonyaival, azokat tükrözi vissza, illetve azokra reflektál, fontosnak tartjuk, hogy a gazdasági környezet változása és az elmélet fejlődése dinamikus egészként kerüljön bemutatásra.
A kurzus célja, hogy a hallgatók képessé váljanak eligazodni a közgazdasági elméletek rendszerében, felismerjék az alapvető elméleti megközelítések közötti összefüggéseket, hasonlóságokat, illetve különbségeket. A tárgy hozzájárul a hallgatók általános szakmai műveltségének a megalapozásához, valamint segíti őket abban, hogy felismerjék az egyes elméletek relevanciáját a modern gazdasági jelenségek vonatkozásában.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A tárgyalandó témák:
1. A közgazdaságtan, mint önálló diszciplína kialakulására ható tényezők
2. A közgazdaságtan előfutárai: Merkantilizmus
3. A közgazdaságtan előfutárai: Fiziokrata gondolkodás
4. Adam Smith elmélete – egy új diszciplína születése
5. David Ricardo külkereskedelmi elmélete és annak kritikája (Friedrich List)
6. Robert T. Malthus elmélete
7. A neoklasszikus közgazdaságtan születése, elméleti rendszere
8. A neoklasszikus közgazdaságtan kritikája (Német történeti iskola, Intézményi iskola)
9. A gazdaságelmélet marxi alternatívája
10. Világgazdasági válság és J. M. Keynes elmélete
11. Milton Friedman és a monetarizmus.
12. Jóléti közgazdaságta
13. Viselkedési közgazdaságtan
14. Magyar közgazdasági gondolkodás fejlődése, sajátosságai
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
A tantárgy során a hallgatók gyakorlati készségeket sajátítanak el a közgazdasági gondolkodásmódok elemző értelmezésében, alkalmazásában és összehasonlításában. Képessé válnak:
Az egyes közgazdasági iskolák elméleteinek gyakorlati relevanciáját felismerni konkrét történelmi és modern gazdasági helyzetek tükrében.
Összehasonlító elemzést készíteni az eltérő elméleti megközelítések között (pl. klasszikus vs. keynesi, neoklasszikus vs. viselkedési közgazdaságtan).
Elemző szemlélettel vizsgálni, hogy a különböző történeti időszakok gazdasági viszonyai milyen elméleti válaszokat hívtak életre, és ezek miként hatottak a közpolitikai gondolkodásra.
Kiválasztott gazdasági jelenségeket – például válságkezelés, jóléti állam, piaci koordináció – többféle közgazdasági nézőpontból értelmezni.
Magyar közgazdasági gondolkodók munkásságának és kontextusának gyakorlati értelmezése hazai gazdaságtörténeti példákon keresztül.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Bekker Zsuzsa (Szerk.): Gazdaságelméleti olvasmányok 1. Alapművek, alapirányzatok. Aula, 2002. ISBN 9639345385
Bo Sandelin, Hans-Michael Trautwein: A Short History of Economic Thought. Routledge, 2023. ISBN 9781032515380
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Warren J. Samuels, Jeff E. Biddle, John B. Davis (Ed.): A Companion to the History of Economic Thought. Blackwell, 2007. ISBN 9780470999059
Dr. Botos Katalin: Közgazdaságtan - nem csak közgazdászoknak. Budapest, Tarsoly Kiadó, 2014. ISBN 9789639570658
Ivicz Mihály – Schlett András: A közgazdasági gondolkodás kialakulása és fejlődése. Budapest, PPKE, 2001.
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
Elméleti és történeti megalapozottság: A hallgatók átfogó képet kapnak a közgazdasági gondolkodás fejlődési szakaszairól, és képessé válnak az egyes elméleti iskolák rendszereinek megértésére, összevetésére és alkalmazására.
Elemző- és értelmezőképesség fejlesztése: A kurzus segíti a hallgatók képességét különböző közgazdasági irányzatok logikájának felismerésére és azok alkalmazására aktuális gazdasági folyamatok értelmezésében.
Kritikai gondolkodás: A hallgatók képessé válnak az elméleti álláspontok közötti különbségek felismerésére, érvek összevetésére, és saját szakmai álláspontjuk megalapozására.
Szakmai kommunikáció: A tantárgy során használt források, viták, előadások és írásos elemzések elősegítik a hallgatók szakszerű érvelésre és világos kifejezésre való képességét.
Társadalmi és gazdasági összefüggések átlátása: A kurzus történeti szemléletmódja révén fejleszti a hallgatók azon képességét, hogy a gazdasági elméleteket összekapcsolják a társadalmi-politikai környezettel és a gazdasági fejlődés különböző szakaszaival.
