Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A szeminárium a közösségek, egyházi közösségek társadalomtörténeti értelmezését, valamint – deskriptív és nem normatív értelemben megengedett – sajátos önértelmezését tekintetbe véve igyekszik a kommunikáció területeinek azon részeit, elemeit, beszéd- és más kifejezésformáit elemezni, ahol a mediatizáció a közvetítettség sajátos feladataival szembesíti a közösségeket, az egyházat. A szeminárium ennek az artikulációnak a közösség tagjainak, a hívő személy integritásán belüli, interperszonális és csoportbeli valamint szervezeti és társadalmi kommunikációs területeit érinti. Az egyház mediatizált kommunikációja a kommunió, a „közösségesítés” belső fogalmi tartalmainak irányába tájékozódik és történetileg vizsgálva minden történelmi periódusban önértelmezésének és külső értelmezettségének összefüggésében kerül tárgyalásra. Ebben a kifejeződésben, közvetítettségben különös fontosságú korunk egyik nagy jelentőségű párbeszéde, amit Jürgen Habermas és Johann Baptist Metz folytat az egyház mediatizált kommunikációjának „szemantikai tartalékairól”
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A hallgatók megismerik a közösségek, különös tekintettel az egyházi közösségek társadalomtörténeti és kommunikációelméleti értelmezési kereteit.
Áttekintik a közösségi és egyházi önértelmezések deskriptív és nem normatív megközelítéseit a társadalmi kommunikációban.
Megismerik a mediatizáció fogalmát, folyamatait és hatásait a közösségi és intézményi kommunikációban.
Képet kapnak az interperszonális, csoportbeli, szervezeti és társadalmi kommunikáció összefüggéseiről az egyház mediatizált működésében.
Megismerik az egyházi kommunikáció alapfogalmait, különösen a kommunió és a „közösségesítés” jelentésrétegeit kommunikációelméleti szempontból.
Elsajátítják az egyház mediatizált kommunikációjának történeti megközelítéseit, az önértelmezés és a külső társadalmi értelmezések összefüggésében.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
A hallgatók képesek lesznek közösségi és egyházi kommunikációs jelenségek elemzésére különböző kommunikációs szinteken.
Gyakorlatot szereznek a mediatizált kommunikáció formáinak és hatásainak azonosításában és értelmezésében.
Képesek lesznek egyházi kommunikációs gyakorlatok (pl. médiamegjelenések, nyilvános megszólalások, közösségi kommunikációs formák) elemzésére.
Fejlesztik kritikai és reflexív gondolkodásukat az egyházi kommunikáció társadalmi szerepének értelmezésében.
Képesek lesznek elméleti szövegek és esettanulmányok önálló feldolgozására és értelmezésére.
Elemzéseiket szóban és írásban, tudományos igényességgel tudják bemutatni.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Habermas, J.: A társadalomtudományok logikája. Budapest: Atlantisz, 1994. 120–127; 277–292. ISBN 963 7978 52 6
Habermas, J.: Kommunikatív etika: a demokratikus vitákban kiérlelődő konszenzus és társadalmi integráció politikai-filozófiai elmélete Budapest Új Mandátum Kiadó. 2001 ISBN 9639336173
Habermas, J.: Hit – tudás, megnyitás. In: Nagyvilág, 2002. 12.
Metz, J. B.: Az új politikai teológia alapkérdései. Budapest: L’Harmattan, 2004. 83–124. ISBN9639457477
Metz, J. B.: Szenvedéstörténet és megváltástörténet. Budapest: L’Harmattan, 2005. 41–128. ISBN 9637343237
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Thompson, J. B.: Ideology and Modern Culture: Critical Social Theory in the Era of Mass Communication. Stanford: Stanford University Press, 1990. ISBN 9781814718462
Lázár Kovács, Á.: A nyilvánosság etikai és esztétikai dimenziói. Budapest: L’Harmattan, 2006. 81–108. ISBN 9639683302
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
A szeminárium hozzájárul az MA kommunikáció szak Képzési és Kimeneti Követelményeiben (KKK) megfogalmazott szakmai és általános kompetenciák megszerzéséhez.
Fejleszti a komplex társadalmi és kommunikációs jelenségek értelmezésének képességét.
Erősíti az elemző, kritikai és reflexív gondolkodást.
Hozzájárul az intézményi, közösségi és mediatizált kommunikáció összefüggéseinek megértéséhez.
Fejleszti az akadémiai szintű szövegértési, szövegalkotási és érvelési készségeket.
Támogatja az önálló értelmezésre, elemzésre és felelős szakmai állásfoglalásra való alkalmasság kialakulását.
Elősegíti a kommunikáció társadalmi és kulturális beágyazottságának érzékeny és árnyalt megközelítését.
