Tantárgy adatlapja
A szeminárium a közösségek, egyházi közösségek társadalomtörténeti értelmezését, valamint – deskriptív és nem normatív értelemben megengedett – sajátos önértelmezését tekintetbe véve igyekszik a kommunikáció területeinek azon részeit, elemeit, beszéd- és más kifejezésformáit elemezni, ahol a mediatizáció a közvetítettség sajátos feladataival szembesíti a közösségeket, az egyházat. A szeminárium ennek az artikulációnak a közösség tagjainak, a hívő személy integritásán belüli, interperszonális és csoportbeli valamint szervezeti és társadalmi kommunikációs területeit érinti. Az egyház mediatizált kommunikációja a kommunió, a „közösségesítés” belső fogalmi tartalmainak irányába tájékozódik és történetileg vizsgálva minden történelmi periódusban önértelmezésének és külső értelmezettségének összefüggésében kerül tárgyalásra. Ebben a kifejeződésben, közvetítettségben különös fontosságú korunk egyik nagy jelentőségű párbeszéde, amit Jürgen Habermas és Johann Baptist Metz folytat az egyház mediatizált kommunikációjának „szemantikai tartalékairól”
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
Habermas, J.: A társadalomtudományok logikája. Budapest: Atlantisz, 1994. 120–127; 277–292. ISBN 963 7978 52 6
Habermas, J.: Kommunikatív etika: a demokratikus vitákban kiérlelődő konszenzus és társadalmi integráció politikai-filozófiai elmélete Budapest Új Mandátum Kiadó. 2001 ISBN 9639336173
Habermas, J.: Hit – tudás, megnyitás. In: Nagyvilág, 2002. 12.
Metz, J. B.: Az új politikai teológia alapkérdései. Budapest: L’Harmattan, 2004. 83–124. ISBN9639457477
Metz, J. B.: Szenvedéstörténet és megváltástörténet. Budapest: L’Harmattan, 2005. 41–128. ISBN 9637343237
Ajánlott irodalom:
Thompson, J. B.: Ideology and Modern Culture: Critical Social Theory in the Era of Mass Communication. Stanford: Stanford University Press, 1990. ISBN 9781814718462
Lázár Kovács, Á.: A nyilvánosság etikai és esztétikai dimenziói. Budapest: L’Harmattan, 2006. 81–108. ISBN 9639683302
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Elmélyült és értő ismeretei vannak a kommunikáció- és médiatudomány minden fontos területéről, a társadalmi kommunikáció színtereiről, az itt működő intézményekről és ezek működési mechanizmusairól, folyamatairól, ismeri az erre a területre vonatkozó történeti vonatkozásokat.
Ismeri az Európai Unió által definiált kulturális tér sajátosságait, és az ebből eredő következményeket.
Ismeretei kiterjednek a szakterület tágabb rendszerben való elhelyezésére,a rokon szakterületekhez való kapcsolatok meg- és felismerésére.
b) képességei
Képes a hazai és külföldi társadalomtudományi források feltárására, feldolgozására, és szakmai munkája során a leszűrt következtetések gyakorlati alkalmazására.
A szakon megszerzett tudás birtokában képes a társadalomtudományi és ezen belül a kommunikáció- és médiatudományi tudásával kapcsolatos szakmai reflexióra, és szakmai tudásának folyamatos fejlesztésére.
Szakmai feladatainak megoldásában képes önálló elemzésre, értékelésre, és következtetések és magyarázatok szintetizálására.
c) attitűdje
Elfogadja és következetesen vállalja a társadalomtudományi gondolkodás sokszínűségét, és hitelesen képviseli szűkebb és tágabb környezetében ennek szemléleti alapjait,
Nyitott a kritikus önértékelésre, a szakmai továbbképzés különböző formáira, az értelmiségi világlátás önfejlesztő módszereire és törekszik önmaga fejlesztésére e területeken.
Nyitott és elfogadó azokkal a felkérésekkel kapcsolatban, amelyek tudásának, ismereteinek, szakmai tapasztalatainak megosztására irányulnak.
Elfogadja és következetesen vállalja a társadalomtudományi gondolkodás sokszínűségét, és hitelesen képviseli szűkebb és tágabb környezetében ennek szemléleti alapjait.
d) autonómiája és felelőssége
Önállóan és felelősségteljesen vesz részt saját intézménye és szervezete egységeinek létrehozásában és irányításában.
Öntudatosan és felelősen áll ki minden kooperációs formában a társadalom, szűkebb szakmai területe és munkahelye jogi, etikai és szakmai normáinak következetes végrehajtása és védelme érdekében.
Szakmai és társadalmi fórumokon szuverén szereplőként jeleníti meg nézeteit, felelősen képviseli szakmáját, szervezetét és szakmai csoportját, elkötelezetten szolgálja és képviseli szakmája érdekeit.
