Tantárgy adatlapja
A konfliktuskezelő módszerek főszereplője a közvetítő. Ő a folyamat felelőse „kvázi bíró” és a hatóság kontrollja is egyben.
A tananyag részeként hangsúlyos szerepet kap a mediátor karaktere, amely alapvetően segítő jellegű, úgy van jelen, mint aki nem egy erőszakolt megoldást kínál a személyek konfliktusaira, hanem egy bizalmi alapú, emberközpontú megközelítésben támogatást nyújt ahhoz, hogy a folyamat végén konszenzus valósulhasson meg. Mindezek alapján joggal nevezhetjük kereszténységünkben mélyen gyökerező hivatásnak a mediátori feladatot. Szerepe ugyan hasonló a bírói szerephez, de nélkülözi azt a hatalmi tényezőt, melynek birtokában az ügydöntő bíró határozatot hoz az adott eljárás során. A mediátor nem dönti el az ügyet, mederben tartja azt, és ha szükséges beavatkozik annak érdekében, hogy a jogszabályi és morális keretek ne sérüljenek. Nem bírál, nem foglal állást. Szerepe kiegyenlítésről, az egyensúlyról és a támogatói attitűdről szól. Pártatlan, független, azonban lelkiismeretes kell, hogy legyen.
A mediátornak ki kell tudnia szűrni, hogy a felek mit szeretnének közölni, mi az a dolog, amire szükségük van ahhoz, hogy a konfliktust el tudják engedni. A mediáció igen gazdag módszertani elemei, valamint jogszabályi beágyazódása egy központi célt szolgál, hogy megnyissa az utat a lelki kiengesztelődés lehetőségének, amely által a részes felek és a bizalomvesztést elszenvedő közösség – a megbékélés állapotára juthassanak.
A tárgy célja: etikai alapelvek fölállítása; az igazságosság erényének elemzése; a titoktartás jogi szabályozásának bemutatása; jogász hivatásrendek megismertetése; etika, illem, jogszabály, szokás fogalmainak elemzése és elkülönítése; Katolikus Egyház morális tanításának megismertetése; jog és erkölcs párhuzama; jó erkölcsbe ütközés szabályának ismertetése, tartalma.
Mediátor helye az igazságszolgáltatásban.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
ZLINSZKY János: Keresztény erkölcs és jogászi etika, Budapest, Szent István Társulat, 2017.
ZLINSZKY János: Közéleti- és jogászi etika a gyakorlatban, Budapest, Szent István Társulat, 2007.
ÉLIÁS Eszter; GYENGÉNÉ NAGY Márta; JELES Judit; KISS Károly; KŐRÖS András; KRÉMER András: A bírósági közvetítésről – Mindenkinek. Budapest, HVG-ORAC, 2016.
BARKÓCZI Dávid: Justitia, az igazságosság istennője – Az istennő alakja és ábrázolása a mitológiában és a jogtörténetben. Budapest, Joghistória, XIX. évfolyam, 2015/3.
VILLÁM Péter: A büntetőeljárás alternatíváinak teológiai megalapozottsága, Büntető- és eljárásjogi szabályok a szentírás normarendszerének és a keresztény teológia alapelveinek összehasonlításában, Budapest, PPKE JAK, 2020.
A Katolikus Egyház Katekizmusa. Budapest, Szent István Társulat, 1994.
Magyarország Alaptörvénye
A közvetítői szakmai képzésről és továbbképzésről szóló 63/2009. (XII. 17.) IRM rendelet.
3/2007. BK vélemény a 2012. évi C. törvény és az 1998. évi XIX. törvény közvetítői eljárásra vonatkozó egyes rendelkezései értelmezéséről.
Órai jegyzetek.
Azoknak az előírt szakmai k
ompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Jogi ismeretek alkalmazása, fogalmak pontos meghatározása és azok szakmai elkülönítése, jogérzék, sarkalatos erények és isteni erények, erkölcsi érzék, vezetői ismeretek.
b) képességei
Konfliktusok orvoslása, lényeglátás, jó kommunikáció, konszenzuskeresés, irányítás - vezetés, segítő attitűd.
