Tantárgy adatlapja
A Külpolitikai újságírás kurzus célja, hogy a
hallgatók az egyetemi oktatásban szerzett elméleti tudásukat a munkaerőpiac
későbbi elvárásai szerint megtanulják gyakorlatban alkalmazni. Hogyan lehet a
nemzetközi kapcsolatok elméleteit a világpolitikai folyamatok napi leírásában
és értelmezésében használni? Hogyan és milyen szempontok alapján készül egy
hírügynökségi hír? Mit jelent a kiegyensúlyozottság a külpolitikai
újságírásban? A kurzus tematikai gyakorlóterepét a kül- és
világpolitika nyújtja, a félév során a külpolitikai hírek követése, figyelése
és értelmezése a kurzus alapját adja. Az újságírás területéről elsősorban az írott sajtóra
koncentrál a kurzus, azon belül is a hírügynökségi szemléletre. Emellett
rövid kitekintést teszünk az audiovizuális média irányába illetve röviden
foglalkozunk a külpolitikai elemzés témájával is. Így a prezentációs- és
elemzőkészség ill. a gyors információfeldolgozás egyaránt fejlesztésre kerül.
A gyakorlat további célja, hogy az információszűrés
és szelektálás alapvető folyamatait bemutassa, felkészítve a hallgatókat a
különböző források szakszerű használatára. |
A 2–5
legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet,
tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai,
(esetleg oldalak), ISBN) |
Kötelező olvasmányok: Tóth
Szabolcs Töhötöm, “Gyakorlati újságírás – nem csak kezdőknek”, Másfél Flekk
Kiadó Kft., 2011. Joris
Luyendijk, “Elkendőzött valóság”, Nyitott könyvműhely, 2008. Ajánlott olvasmányok: JERVIS, Robert, “Complexity and the Analysis of Political and Social Life” in Political Science Quarterly, vol. 112, n°4, winter 1997-1998, pp.
569-593. SINGER, J. David, “The Level-of-Analysis Problem in International
Relations” in: James N. ROSENAU (dir.), International politics and foreign policy : a
reader in research and theory, New York, Free Press , 1969, pp. 20-29. |
Azoknak az
előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás,
képesség stb., KKK 7.
pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy
jellemzően, érdemben hozzájárul |
a) Tudás: Ismeri a szak egyes
területeinek alapvető szakkifejezéseit, fogalomkészletének minden fontosabb
elemét, érti az összefüggéseket. b) Képesség: Képes a nemzetközi összefüggésekben való
eligazodásra, folyamatok, változások követésére, megértésére, feldolgozására,
mindezek hatékony és eredményes megosztására, és a gyakorlatban történő
alkalmazására. c) Attitűd: Mérlegeli a problémák sokoldalú
módszertani megközelítésének lehetőségét. d) Felelősség: A szakterületén szerzett ismereteit
alkalmazza önművelésében, önismeretében. |