Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A szeminárium célja, hogy a betekintést nyújtson a tágan értelmezett kultúra és az emberi életvitel összefüggéseinek szociológiai és antropológiai kutatásaiba.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A hallgatók megismerkednek a kultúra- és életmódkutatások szociológiai és antropológiai történetével, irányaival, elméleteivel, példáival.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
A kurzus során kiemelt hangsúlyt fektetünk a megismert szakmai vitákon, a feldolgozott szakirodalmakon és a hallgatók kutatói munkáján keresztül a kultúra- és életmódkutatás kutatásetikai kérdéseire és módszertani dilemmáira. A hallgatók (meghatározott) olvasmányélményeik és saját kutatási témájuk elemzésén keresztül reflektálnak a kurzus során megvitatott témákra.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Alshallaqi, M. (2022). Cultural practices and organizational ethnography: implications for fieldwork and research ethics. Journal of Organizational Ethnography 11(3), 259–274. https://doi.org/10.1108/JOE-06-2021-0036
Biczó, G. (2022). Kutatásetika a kortárs antropológiában. Különleges bánásmód 8(3). https://doi.org/10.18458/kb.2022.3.77
Horváth, A. & Gárdos, J. (2021). Anonimizálás – mi végre? Szociológiai Szemle 31(4), 98–104. https://doi.org/10.51624/szocszemle.2021.4.5
Losonczi Á. (1977). Az életmód az időben, a tárgyakban és az értékekben. Budapest, HU: Gondolat. (ISBN: 963-280-377-9)
A 2-4 legfontosabb ajánlott felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Durst, J. (2017). „De ugye biztos nem lesz ebből baj?” Posztterepmunka, kooperatív etnográfia, avagy módszertani reflexiók az informális gazdaságot övező félelem csendjének megtöréséről. Szociológiai Szemle 27(2), 88–111. (nincs DOI) http://real-j.mtak.hu/9529/2/Szociologiai_szemle_2017_02.pdf
Katona, N. (2017). Szégyen és hallgatás A kutató szerepe a prostitúció elbeszélésében. Szociológiai Szemle 27(2), 68–87. (nincs DOI) http://real-j.mtak.hu/9529/2/Szociologiai_szemle_2017_02.pdf
Rakovics, M. (2018). Terepjárók: A megismerés és a dokumentáció dilemmái. Szociológiai Szemle 28(1), 113–119. https://doi.org/10.51624/szocszemle.2018.1.6
Broesch, T. et al. (2020). Navigating cross-cultural research: methodological and ethical considerations. Proceedings of the Royal Society B. 287: 20201245
http://dx.doi.org/10.1098/rspb.2020.1245
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
A hallgató megismeri a kultúra- és társadalomkutatások szociológiai és antropológiai alapfogalmait, irányait, módszereit, eredményeit. Ennek nyomán magas szintű ismeretekkel rendelkezik e szakterület minden fontosabb szegmenséről, s érti a társadalmi folyamatokat. Megismeri és megérti azokat a társadalmi problémákat, amelyek a szociológiai és antropológiai kultúrakutatásokat vezérlik. Megalapozott tudására építve képes fejleszteni elméleti és gyakorlati ismereteit, s alkalmazni azokat. A kurzuson részletesen megvitatott módszertani és etikai kérdések reflexív, önreflexív és kritikai tudományos megközelítésekre ösztönzik.
A tárgyalt témák összetettsége segíti eligazodni a társadalmi problémák és konfliktusok rendszerében.
Képessé válik a releváns, magyar és idegen nyelven közzétett publikációk folyamatos tanulmányozására, az azokhoz kapcsolódó bibliográfiák, tematikus összeállítások figyelemmel kísérésére. Képes a magyar és idegen nyelven közzétett kutatási eredmények saját szakterületen történő alkalmazására. A témakör tudományos fogalomkészletét megismerve képessé válik annak szakszerű alkalmazására.
A hallgató képessé válik a kultúra és az életmód fogalmának differenciált értelmezésére. Képessé válik a kutatásmódszertani kihívások felismerésére és differenciált értelmezésére. Ezáltal képes kritikusan szemlélni a tudomány szabadságát, nyitottságát és sokszínűségét korlátozó jogi vagy politikai törekvéseket. Nyitottá válik a társadalmi problémák újfajta megközelítései és értelmezései felé.
A hallgató gyakorlatot szerez kutatási témájának szakszerű interpretálásában. Ezáltal magabiztosságot szerez, s bízik tudásában, képességeiben.
Érti a kutatói etika alapvetéseit, így kutatásaiban és interpretációiban a kutatási alanyok biztonsága, anonimitása és személyes adatainak védelme prioritást élvez.
