Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A tantárgy célja, hogy a korunkban a nemzetközi politikában egyre jelentősebb területtel, a tudatos kulturális befolyásolással, a külpolitika negyedik dimenziójával ismertesse meg a hallgatókat. A nemzetközi kulturális kapcsolatok részét képező kultúrdiplomáciának létrejöttét, funkcióit, sajátosságait, eszközrendszerét mutatja be a kurzus. A nyilvános diplomácia (public diplomacy), az országmárka vagy a smart power fogalmainak elkülönítése után a nemzetközi kulturális együttműködés történeti kialakulásával ismerkedhetnek meg a hallgatók. Az előadások részletesen bemutatják a kulturális diplomácia különböző modelljeit, a kulturális érdekek nemzeti intézményesülését, sajátosságait, de a témák között szerepel a kultúra nemzetközi szervezetekben (IGO, INGO) történő megjelenése is.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
-
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
-
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Ang, I., Y. Raj Isar, P. Mar.: “Cultural Diplomacy: Beyond the National Interest?” International Journal of Cultural Policy 21 (4) (2015.) p.365–381.
https://doi.org/10.1080/10286632.2015.1042474
Arndt, R. T.: The First Resort of Kings: American Cultural Diplomacy in the Twentieth Century Potomac Books Inc. (February 28, 2007.)
Benett, O. (ed.): Cultural Diplomacy and Cultural Relations Routledge 2019.
Bogyay, K.: ‘Culture: Key to Sustainable Development, the Hangzhou International Congress’.” 2013 GBS/2013/SP/85/03 REV. Hangzhou, China: UNESCO.
https://unesdoc.unesco.org/ark:/48223/pf0000221040
Coombs, Ph.: The Fourth Dimension of Foreign Policy: Educational and Cultural Affairs. Harper & Row for the Council on foreign Relations, 1964. ASIN: B001VGI1O4
Éger Gy., Kiss J. L. (szerk.): Stratégia és kultúra. Teleki László Alapítvány, Budapest, 2004.
von Geusau, F. A. M. A.: Cultural Diplomacy: Waging Wars by Other Means? Wolf Legal Publishers, 2017.
Gienow-Hecht, J. C. E., Donfried, M.C. (eds.): Searching for a Cultural Diplomacy Berghahn Books, 2010.
Hankiss J.: A kultúrdiplomácia alapvetése Debrecen, 1937.
Huntington, S. P.: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása Európa Könyvkiadó 2001.
Mitchell, J. M.: International Cultural Relations The British Council, Allen and Unwin, London 1986.
Richmond, Y.: Cultural Exchange & the Cold War Pennsylvania State University Press (August, 2004.)
Rivera, T.: Distinguishing Cultural Relations from Cultural Diplomacy: The British Council’s Relationship with Her Majesty’s Government. Los Angeles: Figueroa Press. 2015.
Scott, C.: Cultural Diplomacy and the Heritage of Empire: Negotiating Post-Colonial Returns. Routledge Studies in Culture and Development. Abingdon Oxon: Routledge 2020.
https://www.taylorfrancis.com/books/9781351164245
Singh J. P.: International Cultural Policies and Power Palgrave Macmillan 2010.
Snow, N., Cull, N. (eds.): The Routledge Handbook of Public Diplomacy Routledge (2nd ed., 2020).
Ujváry G.: Kulturális hídfőállások (A külföldi intézetek, tanszékek és lektorátusok szerepe a magyar kulturális külpolitika történetében) Ráció Kiadó, Budapest, 2013.
Környei Á.: A kulturális diplomácia tegnap és ma, Grotius 2015.
Környei Á.: A kulturális diplomácia modelljei, Grotius 2015.
http://www.grotius.hu/doc/pub/BVUGKM/2015-05-14_kornyei-agnes_a-kulturalis-diplomacia-modelljei.pdf
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
-
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
a) tudása
Ismeri a világ főbb civilizációinak, kultúrkörének a sajátosságait, valamint ismeri az egyes régiók főbb gazdasági, politikai és társadalmi tendenciáit.
Tisztában van a társadalomtudomány aktuális kutatási kérdéseivel, elemzési és értelmezési módszereivel.
b) képességei
Képes megérteni az egyes államok főbb külpolitikai döntéshozatali mechanizmusát, valamint képes tájékozódni a különféle nemzetközi szervezetek döntéshozatali mechanizmusában.
Képes definiálni a nemzetközi rendszer egyes szereplőinek gazdasági, politikai és kulturális érdekeit, illetve azok összefüggésrendszerét.
Képes a társadalmi konfliktusok és problémák bonyolult rendszerében eligazodni, szűkebb szakterületén elmélyültebb ismereteire építve aktívan be tud kapcsolódni a konfliktusok feltárásának munkálataiba.
c) attitűdje
Érti és elfogadja, hogy a gazdasági, politikai és kulturális jelenségek történetileg és társadalmilag meghatározottak és változóak.
Nyitott és befogadó szakterületének a legkülönfélébb nemzetközi kutatási eredményei iránt, és elkötelezett az általa hasznosnak ítélt új tudáselemek hazai megismertetése mellett.
Mérlegeli a problémák sokoldalú módszertani megközelítésének lehetőségét.
d) autonómiája és felelőssége
Önálló és felelős szereplője szakterülete tudományos életének, képviseli szakmai elveit és kutatási eredményeit minden lehetséges fórumon.
