Tantárgy adatlapja
A Kultúrdiplomácia című előadás célja, hogy segítse a hallgatók eligazodását a nemzetközi kulturális kapcsolatok rendszerében, világos képet adjon a kapcsolatokat működtető intézményekről és hálózatokról. Célja továbbá, hogy felvázolja a magyar kulturális diplomácia alapelveit és eszközrendszerét, a nyilvános diplomáciában elfoglalt helyét és történetét. A kulturális diplomáciai tevékenység épít a jog- a kommunikáció- és a történettudományra, annak elengedhetetlen alapja az esztétika, a különböző művészeti ágak kiemelkedő képviselőinek ismerete. Összességében azonban olyan hagyományok és módszerek együttes kezeléséből áll, amelyek szükségesek kultúránk sikeres megismertetéséhez szerte a világban. A féléves kurzus így nagy hangsúlyt fektet arra, hogy egy-egy esettanulmányon, jó gyakorlatok példáján keresztül vezesse be a hallgatókat a „műhelytitkokba”.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
JOGSZABÁLYOK, JEGYZŐKÖNYVEK
Az 1927. évi XIII. törvénycikk a külföldi magyar intézetekről és a magas műveltség célját szolgáló ösztöndíjakról
1985. évi 21. törvényerejű rendelet a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló, az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete Általános Konferenciájának ülésszakán Párizsban, 1972. november 16-án elfogadott egyezmény kihirdetéséről
2009. évi XXXII. törvény az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete Alkotmányának kihirdetéséről
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK az új kulturális menetrendről COM(2018) 267 final
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény
A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetések a 2015–2018-as időszakra szóló kulturális munkatervről
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1295/2013/EU RENDELETE (2013. december 11.) a Kreatív Európa program (2014–2020) létrehozásáról és az 1718/2006/EK, az 1855/2006/EK és az 1041/2009/EK határozat hatályon kívül helyezéséről
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1622/2006/EK HATÁROZATA az Európa kulturális fővárosa eseménysorozat 2007–2019. évekre szóló közösségi fellépésének megállapításáról
TANULMÁNYOK, TANULMÁNYKÖTETEK:
GÁL Vilmos, A világkiállítások és Magyarország (1851-1900), Polgári Szemle, 2009. december, 5. évf. 6. sz.
PAPP-VÁRY Árpád Ferenc, Az országmárkázás elmélete és gyakorlata, rekláMérték, IV. évf., 34. szám, 2006. július-augusztus.
SIMON-NAGY Lilla, Nyilvános diplomácia (PhD értekezés), Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest, 2012. 42-63.
SINGH, J. P. – MACDONALD, Stuart, Soft Power Today. Measuring the Influences and Effects, 2017. 11-27.
SZIGETHY Gábor (szerk.), Hírünk a világban, Neumann, Budapest, 2003.
SZÖRÉNYI András, A társadalmi diplomácia (public diplomacy) újraértelmezése a 21. században, Külügyi Szemle, 2010/4, 137-157.
UJVÁRY Gábor, „Iskola” a határon túl: a Római Magyar Intézet története 1912-1945, Levéltári Szemle, XLV. évf. (1995), 4, 3-27.
UJVÁRY Gábor, Tudományszervezés – történettudomány – forráskritika, Levéltári Szemle, XLIV. évf. (1994), 3, 10-26.
Ajánlott irodalom:
2011. évi LXXVII. törvény a világörökségről
BÁBA Iván (szakmai főszerk.), Diplomáciai lexikon, Éghajlat Könyvkiadó, Budapest, 2018.
GÁL Vilmos, Világkiállító magyarok, Holnap Kiadó, Budapest, 2008.
GÖRÖG Ibolya, Protokoll – az életem, Athenaeum Kiadó, Budapest, 2017.
HANKISS János, A kultúrdiplomácia alapvetése, Debrecen, 1937.
HIDASI Judit, Interkulturális kommunikáció, Scolar Kiadó, Budapest, 2008.
MALOTA Erzsébet – MITEV Ariel, Kultúrák találkozása, Alinea Kiadó, Budapest, 2013.
MARGITAY Tihamér, Az érvelés mestersége, Typotex Kiadó, Budapest, 2012.
PRITZ Pál (szerk.), Magyarságkép a 20. században, Limes XXI. évf., 2008/2-3.
UJVÁRY Gábor, A harmincharmadik nemzedék. Politika, kultúra és történettudomány a „neobarokk társadalomban”, Ráció Kiadó, Budapest, 2010.
UJVÁRY Gábor, Bécs és a magyar kulturális külpolitika. Kulturális hídfőállások. A külföldi intézetek, tanszékek és lektorátusok szerepe a magyar kulturális külpolitika történetében, II., Ráció Kiadó, Budapest, 2017.
UJVÁRY Gábor, Kulturális hídfőállások. Az I. világháború előtti időszak és a berlini mintaintézetek, Ráció Kiadó, Budapest, 2013.
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Rendszerezett ismeretekkel rendelkezik a magyar, az európai és az Európán kívüli politikai rendszerekről, valamint a kormányzati rendszerek domináns nemzetközi típusairól.
Ismeri a nemzetközi politikai, gazdasági, jogi és társadalmi intézmények és folyamatok mélyebb összefüggéseit.
Magas szinten ismeri és a magabiztos gyakorlati használhatóság követelményeinek megfelelően érti és értelmezi a legfontosabb társadalomtudományi összefüggéseket.
Tájékozott a főbb civilizáció- és kultúraelméletekben, valamint ismeri az egyes régiók főbb gazdasági, politikai és társadalmi tendenciáit.
Ismeri a világ főbb civilizációinak, kultúrkörének a sajátosságait.
b) képességei
Képes definiálni a nemzetközi rendszer egyes szereplőinek gazdasági és politikai érdekeit, illetve azok összefüggésrendszerét.
Képes bekapcsolódni szakterületének nemzetközi kutatási projektjeibe, valamint ilyen projektek pályázati munkáiba.
A munkafolyamatokat a felkészültségének megfelelő szinten irányítja, eredményesen együttműködik az intézményen belüli és kívüli partnerekkel.
Képes megérteni az egyes államok főbb külpolitikai döntéshozatali mechanizmusát. valamint képes tájékozódni a különféle nemzetközi szervezetek döntéshozatali mechanizmusában.
Képes a hazai és külföldi társadalomtudományi források feltárására, feldolgozására és szakmai munkája során a leszűrt következtetések gyakorlati alkalmazására.
Képes a társadalmi konfliktusok és problémák bonyolult rendszerében eligazodni, szűkebb szakterületén elmélyültebb ismereteire építve aktívan be tud kapcsolódni a konfliktusok feltárásának munkálataiba.
c) attitűdje
Nyitott és befogadó szakterületének a legkülönfélébb nemzetközi kutatási eredményei iránt, és elkötelezett az általa hasznosnak ítélt új tudáselemek hazai megismertetése mellett.
d) autonómiája és felelőssége
Önálló és felelős döntéseket hoz munkája során saját tudományos munkásságára, valamint az irányítása alá tartozók munkaprogramjaira vonatkozóan.
