Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A kurzus bemutatja az irodalom 21. századi digitális médiumait, és azt a szemléletet, hogy az irodalmi szöveg nem adottság, hanem létrehozott, változatokban létező objektum, amelynek textológiai és filológiai elvei, döntési pontjai és dokumentációs követelményei vannak. A hallgatók elméleti és gyakorlati áttekintést kapnak a digitális kritikai kiadás előkészítésének és kivitelezésének fő lépéseiről, valamint az irodalomtudományi adatbázisok alapvető tervezési és felépítési elveiről.
A kurzus elvégzése után a hallgatók:
- értik a digitált és born-digital szövegek közti különbséget, a változatok, tanúk és szövegapparátus szerepét;
áttekintik a textológiai döntések (normalizálás vs. diplomatikus lejegyzés) hatását a tudományos használhatóságra;
- megismerik a szabványos jelölési elvek és metaadat-gyakorlat alapjait (pl., leíró és strukturális metaadatok);
- feltérképezik a digitális kritikai kiadás munkafolyamatát: forrásfeltárás, jelölés és annotáció;
- átlátják az adatmodellezés és adatbázis-tervezés kulcsfogalmait (backend, frontend, file formátumok);
- tisztában vannak az etikai és jogi vonatkozásokkal (szerzői jog, licencelés, adatvédelem) és a fenntarthatóság/dokumentáció jelentőségével a digitális bölcsészetben.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A kurzus során a hallgatók betekintést nyernek a világháló struktúrájába, fejlődési stádiumaiba, digitális és nyomatott médiumok különbségébe. Megismerkednek digitális kulturális, irodalmi adatbázisokkal (Europeana, Digital Public Library of America, British Library, Folger Shakespeare Library), azok front és backendjének fogalmaival, fájlformátumokkal. Hallanak a Nyílt hozzáférés mozgalmáról, történetéről. Olyan alapfogalmakkal ismerkednek meg, mint web 1.0 (statikus web), web 2.0 (közösségi web), web 3.0 (szemantikus web) 4.0 (ügynöki web), a hypertextus, hypermedia, hálózati kiadások, értéknövelt kiadás, archívum, gépi olvasás, távoli olvasás. Miközben ezekről tanulnak, megértik, hogy az irodalom miként létezik és hat a digitális médium segítségével.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
-
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Shakespeare Szonettjeinek kritikai kiadásai
N Katherine Hayles. 2005. My Mother was a Computer: Digital Subjects and Literary Texts. Chicago: University of Chicago Press. ISBN 9780226321479
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Digitization Perspectives. szerk. Ruth Rikowski, Rotterdam: Sense Publishers, 2010. ISBN 978-94-6091-289-9
Handbook of Internet Studies, ed. Mia Consalvo, Charles Ess John Wiley & Sons, 2011. ISBN 9781444342383
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
1. A kurzus célzottan támogatja a specializációt egy választott területen (pl. digitális kritikai kiadás angol korpuszon, textológia/filológia digitális környezetben, angol irodalmi művek adatmodelljei), a kritikai apparátus digitális megjelenítésével.
2. Eljárások és kontextusok megértése; stílus- és nyelvváltozat érzékenység. A hallgatók átlátják, miként befolyásolják a vizsgálati eljárások (irodalmi, történeti, filozófiai, politikai, alkalmazott nyelvészeti) és a változó kontextusok a digitális szövegek értelmezését, a metaadat- és jelölési döntéseket.
3. Kritikus információelemzés és önálló szempontok. A kurzus a forráskritikai és módszertani döntések tudatosítását fejleszti: a szövegforrások eredete, normalizálás vs. diplomatikus lejegyzés, licencelés alapján saját értékelési kritériumrendszert dolgoznak ki a hallgatók, amely a tudományos használhatóságot és reprodukálhatóságot szolgálja.
4. Interdiszciplináris megközelítés. Az anglisztika specifikumait a kurzus interdiszciplináris tudással kapcsolja össze: textológia és filológia mellett információtudomány (adatbázis tervezés, backend/frontend, fájlformátumok), UX és vizualizáció, valamint jogi etikai keretek integrált alkalmazásával.
5. Történeti kulturális beágyazottság és szakmai identitás. A hallgatók reflektálnak saját pozicionalitásukra és az angol irodalmi kánonokhoz, archívumokhoz, digitális platformokhoz fűződő nézőpontjaikra; felelősen képviselik szakmai identitásukat átlátható szerkesztői döntésekkel, korrekt hivatkozással.
6. Kritikus viszonyulás a (szűkebb–tágabb) szakmai kérdésekhez.
A kurzus kritikai attitűdöt alakít ki a digitalizáció elfogultságai, kanonizáció és platform politika, eszköz determináltság, „adatfétis”, zárt vs. nyílt rendszerek, valamint a fenntarthatóság és dokumentáció körüli viták tekintetében; a hallgatók bizonyítékokra támaszkodó, érvelhető álláspontokat fogalmaznak meg.
