Tantárgy adatlapja
A tantárgy keretében meghirdetendő kurzusok a
közelmúltban keletkezett klasszikusnak számító szövegek elemzésén keresztül
olyan, ma is aktuális kérdésekkel foglalkoznak, mint a modális szemantika, a
de dicto és de re modalitások, a tényellenes feltételes kijelentések
problémája, a matematika filozófiája, a logikai paradoxonok és a logika
metafizika vonatkozásai. Különös figyelmet fordítunk a 20. század jelentős
logikai fejleményeinek, mint amilyen az intuícionista, a szabad, ill. a
többértékű logikák. |
A
2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv)
felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg
oldalak), ISBN) |
Ruzsa I.–Máté A.: Bevezetés a modern logikába, Budapest: Osiris, 1997. Read, S.: Bevezetés
a logika filozófiájába,
Budapest: Kossuth, 2001. Sainsbury, M.: Filozóf iai logika, in A. C.
Grayling (szerk.): Filozófiai kalauz,
Budapest: Akadémiai, 1997. 73–139. Copi, I. M.–Gould, J. A. (szerk.): Kortárs tanulmányok a logikaelmélet
kérdéseiről, Budapest: Gondolat, 1985. Szabó E.–Vecsey Z. (szerk.): A jelentés dimenziói: Modális elméletek Kripke után, Szeged:
JATEPress, 1993. Sainsbury,
M. R.: Paradoxonok, Budapest: Typotex, 2002. Farkas K.–Huoranszki F. (szerk.): Modern metafizikai tanulmányok, Budapest: ELTE Eötvös, 2004
(részletek). Kripke, S.: Megnevezés
és szükségszerűség. Budapest: Akadémiai, 2007 (részletek). Smullyan, R. M.: Gödel nemteljességi tételei,
Budapest: Typotex, 1999. Csaba F. (szerk.): A matematika filozófiája a 21. század küszöbén, Budapest: Osiris, 2003. Quine, W. v. O.: A tapasztalattól a
tudományig, Budapest: Osiris, 2002. Dummett, M.: A metafizika logikai alapjai,
Budapest: Osiris, 2000. |
Azoknak az előírt szakmai kompete nciáknak,
kompetenciaelemeknek (tudás,
képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy
jellemzően, érdemben hozzájárul |
a) tudása Átfogó
és részletekbe menő ismeretekkel rendelkezik a filozófiatörténet, a logika,
az ismeretelmélet, a nyelvfilozófia, a metafizika, a politikai filozófia, az
etika, az esztétika, az elmefilozófia, a történelemfilozófia, a
tudományfilozófia és a vallásfilozófia ismeretköréről. Áttekintéssel
rendelkezik a filozófia belső összefüggésrendszeréről, továbbá a filozófia és
a rokon tudományok kapcsolatrendszeréről. Elmélyültebb,
az illető problémaköröket részleteiben is feltáró ismereteket szerzett a
filozófia több részterületéről. b) képességei Képes
analitikus, összefoglaló és további elmélyülést megalapozó gondolkodásra, a
szövegek elemzésének, a szövegeknek a filozófiai tradíció egészén belüli
elhelyezésére és értelmezésére. Képes
a fogalmi gondolkodás és az absztrakció értő használatára. Képes
a filozófia egészével, illetve annak egy-egy részdiszciplínájával, továbbá
ezek alkalmazásával kapcsolatos problémák felismerésére és kreatív kezelésére. Szakmai
és interdiszciplináris ismereteik alapján önálló kutatások kialakítására és
lefolytatására képes. A kor igényeinek megfelelően hatékonyan tud kommunikálni, továbbá az informáci ókat, érveket és elemzéseket szakmai és nem szakmabeli közönségnek
különböző nézőpontok szerint írásban és szóban is képes magas szinten
bemutatni. Képes
eredményeit különböző tudományos fórumokon megjeleníteni. Képes aktuális kérdések eszmetörténeti és
filozófiai elemzésének áttekintésére és újragondolására a globális változások
legfontosabb - multikulturális, természeti-környezeti és társadalmi-politikai
- összetevői tekintetében. c) attitűdje Nyitott
arra, hogy a filozófiai képzésben elsajátított ismereteket és készségeket más
területeken is kamatoztassa, továbbá arra, hogy ennek során ezeket a más
területeket is előzetes beidegződöttségek és korlátok nélkül értelmezze és
értékelje. Együttműködő
és befogadó mások álláspontjának tekintetében. Törekszik
az álláspontokat mélyebben megérteni és több oldalról is kibontani és
értelmezni. Nyitott
a megoldandó problémák megértése és ezek megoldása iránt. Törekszik
a feladatok szakmailag magas szinten és önállóan történő megtervezésére és
végrehajtására. Törekszik
saját tudása magasabb szintre történő emelésére, képzési területén belül
további elmélyült kutatások művelésére, önfejlesztéssel folyamatosan új
képességek kialakítására és ebben mások hasonló törekvéseinek előmozdítására. Törekszik az aktuális filozófiai kutatások és a
tudományos munka, valamint a különböző korok és kortárs iskolák elméleti
megközelítéseinek elfogulatlan értékelésére. d) autonómiája és
felelőssége
"left" class="MsoNormal" style="text-align:left">Kezdeményez,
döntéseket hoz összetett és előre nem kiszámítható helyzetekben, és személyes
felelősséget vállal ezekért. Érdeklődik,
nyitott, és állást foglal a filozófia és a kultúra, illetve a filozófia és a
tudományok közötti párbeszéd során. Alapos
szakmai, kulturális és tudományos tájékozottságot, nagyfokú kreativitást,
valamint komoly elemző készséget, figyelmet, átfogó és elmélyült ismereteket
igénylő feladatokat fogalmaz meg és valósít meg következetesen. A filozófia területén szerzett tudását kreatívan
alkalmazza, a mélyebb összefüggések megértéséhez és magyarázatához szükséges megfelelő
információkat beszerzi. Kutatási
módszereket értékel, és önállóan alkalmaz a filozófia releváns területein. Saját tevékenységét elfogulatlanul értékeli, az
értékek felfogására és értelmezésére törekszik. |