Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A tárgy célja, hogy jelenkori magyar külpolitika történetébe bevezesse a hallgatókat. Az I. világháború végétől napjainkig mutatja be Magyarország diplomácia lépéseit, bi- és multilaterális kapcsolatait, nemzetközi mozgásterét. A kurzus külön hangsúlyt fektet az önálló magyar külpolitika eszköztárának, döntéshozatali és végrehajtási folyamatinak és bennük résztvevő tisztségviselőknek, szerveknek a bemutatására. A kronológiai megközelítést követve két nagy egységben kerül sor a téma feldolgozására. Elsőként a vesztes államként kezelt Magyarország I. világháború utáni izoláltságból való kitörésének lépéseit az 1930-as években bekövetkezett orientációváltást és a II. világháborúba való belépés elemezi. Második nagy egység az 1945 utáni korszak, a Szovjetunió fogságában de facto önállóságát elvesztő magyar külpolitika mozgásterét, lehetőségeit vizsgálja 1990-ig, külön kitérve az 1956-os események nemzetközi visszhangjára.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
-
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
-
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Ablonczy Balázs: A Horthy-korszak külpolitikájának eszmei kontúrjai és egyéb állatfajták. In: MTA (szerk.) A Horthy-korszak vitatott kérdései Budapest, Kossuth Kiadó (2020).
Békés Csaba: Európából Európába. Magyarország konfliktusok kereszttüzében, 1945–1990. Gondolat Kiadó, Budapest, (2004)
Borhi László: Magyarország a hidegháborúban, 1945-1956 – A Szovjetunió és az Egyesült Államok között. Corvina, Budapest, (2005)
Győri-Szabó Róbert: Magyar külpolitika története 1848-tól napjainkig. Bp. Helikon (2011).
Horváth, Sándor; Kecskés, D. Gusztáv; Mitrovits, Miklós (szerk.) Magyarország külkapcsolatai (1945-1990). Budapest, Magyarország: ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet (2021)
Pritz Pál: Magyar diplomácia a két háború között. Tanulmányok. Magyar Történelmi Társulat, Budapest, 1995.
Romiscs Ignác: A Nagyhatalmak és Magyarország a 20. században, Budapest, Helikon (2025).
Újváry, Gábor: Kulturális hídfőállások. A külföldi intézetek, tanszékek és lektorátusok szerepe a magyar kulturális külpolitika történetében. Budapest, Magyarország: Ráció Kiadó (2017)
Zeidler Miklós: A magyar békeküldöttség naplója: Neuilly – Versailles – Budapest. Budapest, Magyarország: MTA BTK Történettudományi Intézet (2018)
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Ablonczy Balázs: Ismeretlen Trianon. Az összeomlás és a békeszerződés történetei, 1918-1921. Bp. (2020).
Andreides, Gábor; M., Madarász Anita; Soós, Viktor Attila (szerk.) Diplomácia, hírszerzés, állambiztonság. NEB, (2018)
Békés Csaba: Az 1956-os magyar forradalom a világpolitikában. Második, bővített,
átdolgozott kiadás. 1956-os Intézet, Budapest, (2006)
Békés Csaba (Szerk): Evolúció és revolúció. Magyarország és a nemzetközi politika 1956-ban. Bp. (2007).
Borhi László: Magyar-amerikai kapcsolatok 1945-1989. Források. Budapest, MTA TTI, (2009).
Fülöp Mihály-Sipos Péter: Magyarország külpolitikája a XX. században. Aula, Budapest, (1998)
Garadnai Zoltán: Iratok a francia-magyar kapcsolatok történetéhez 1957-1962. Bp. (2011)
Gecsényi Lajos, Máthé Gábor (szerk.): 1920 Sub Clausula 1947. Dokumentumok két békeszerződés – Trianon, Párizs – történetéből. Bp. 2008.
Hevesy Pál: Utazás a Föld körül 80 év alatt. Egy osztrák–magyar diplomata emlékirata. Budapest, Kronosz-ÁBTL, 2025.
Horváth István-Németh István: …és a falak leomlanak. Magyarország és a német egység (1945-1990). (Legenda és valóság). Magvető Kiadó, Budapest, (1999).
Juhász Gyula: Magyarország külpolitikája 1919-1945. Harmadik, átdolgozott kiadás. Kossuth Kiadó, Budapest, (1988).
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
A hallgató megismeri a magyar külpolitika XX. századi kihívásait és történetét.
Megismeri a diplomáciai dokumentumok specifikus forrásértelmezési problémáit.
Képessé válik a diplomácia sajátos beszédmódjának dekódolására és értelmezésére.
