Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A tárgy az elmúlt évtizedek, de azon belül is elsősorban a Kádár-rendszer és a rendszerváltozás művészeti lecsapódását vizsgálja a kifejezetten átpolitizált, nagyobb társadalmi rétegeket is megmozgató zenei irányzatokon és irodalmi műveken keresztül. Bemutatja, hogy a politikai rendszer hogyan manipulálta ezeken keresztül a közvéleményt, hogyan alkalmazta a T-T-T politikáját, hol és mikor vetett be esetleg rendőri erőszakot is. Mindez hogyan vezetett el a rendszerváltás művészi támogatásához és máig ható alátámasztásához (István, a király), milyen alternatív művészi narratívák születték még (Vadászat) és hogyan igyekezett a hatalom mindezt akár titkosszolgálati módszerekkel is befolyásolni. A kurzus vendégelőadók és művészek esetenkénti meghívására is épít. Az irodalmi reprezentációs vonal a különböző irányzatok szépirodalmi megjelenési formáit, illetve a magyar társadalomban bekövetkező változásokat követi nyomon és mutatja be.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A kurzus elméleti ismeretanyaga a politikai reprezentáció és az esztétikai ideológiák viszonyára összpontosít, különös tekintettel a magyar nemzettudat kialakulásának művészeti mérföldköveire a reformkortól napjainkig. A hallgatók elsajátítják a politikai ikonográfia és a szimbolikus politika alapfogalmait, vizsgálják a monumentális művészet (szobrok, emlékművek) és az állami reprezentáció összefüggéseit, valamint a „nemzeti művészet” fogalmának változó jelentéseit a historizmustól a modernizmuson át a posztmodernig. Az elméleti keret részét képezi a politikai mítoszok vizuális és irodalmi megalkotása, valamint a művészet autonómiája és a politikai elkötelezettség (engagement) közötti feszültség elemzése a magyar eszmetörténetben.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
A gyakorlati ismeretanyag a magyar kultúrpolitikai modellek és a művészeti intézményrendszer működésének elemzésére fókuszál, a dualizmus korától a szocialista realizmuson át a kortárs kultúrafinanszírozási vitákig. A hallgatók jártasságot szereznek a műalkotások politikai üzeneteinek dekonstrukciójában, elemzik a „három T” (támogatott, tűrt, tiltott) rendszerének örökségét, valamint a köztéri emlékezetpolitika aktuális konfliktusait (pl. szobordöntések, emlékműállítások). A gyakorlati képzés során a hallgatók esettanulmányokon keresztül vizsgálják a művészet szerepét a rendszerváltás folyamatában, a politikai propaganda vizuális eszköztárát, valamint a kortárs művészeti projektek kritikai potenciálját a mai magyar közéletben.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Internetes hozzáférésű, változó összetételű és szabad felhasználású tartalmak.
Standeisky Éva: Művészet és politika: Válogatott tanulmányok. Budapest, 1956-os Intézet – L'Harmattan, 2014. ISBN: 978-963-236-921-1.
Drabancz M. Róbert – Fónai Mihály – Molnárné Balázs Zsuzsanna – N. Szabó József: A magyar kultúrpolitika története 1920–1990. Debrecen, Csokonai Kiadó, 2005. ISBN: 963-260-212-7.
Hans-Georg Gadamer: Szöveg és interpretáció. Szöveg és interpretáció. In: Szöveg és interpretáció: Bacsó Béla (szerk.), Cserépfalvi, 1991.
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Szabó Márton: Politikai tudáselméletek: szemantikai, szimbolikus, retorikai és kommunikatív-diszkurzív értelmezések a politikáról. Budapest, L'Harmattan, 2012. ISBN 978-963-236-531-2
Eckert Mária – Molnár Attila Károly (szerk.): Teremtés – Politika és művészet. Budapest, Nemzeti Közszolgálati Egyetem – Molnár Tamás Kutató Központ, 2015. ISBN 978-615-5527-31-9
Dilthey, Wilhelm: A történelmi világ felépítése a szellemtudományokban. Budapest, 1974. 469–494.
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
A tantárgy sikeres teljesítésével a hallgatók képessé válnak a magyar politika „mélyrétegeinek” értelmezésére, felismerve azokat a szimbolikus kódokat, amelyek a napi politikai diskurzusokat és a nemzeti emlékezetet mozgatják. Fejlődik a hallgatók vizuális műveltsége és forráskritikai érzékenysége, ami alkalmassá teszi őket komplex kommunikációs kampányok, kulturális stratégiai tervek és szakértői elemzések kidolgozására, ahol a politikai üzenet és az esztétikai forma elválaszthatatlan egységet alkot.
