Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A tantárgy elsődleges célja, hogy a hallgatók átfogó elméleti és gyakorlati ismereteket szerezzenek a konfliktusok természetéről, dinamikájáról, valamint az alternatív vitarendezés, a mediáció módszertanáról és alkalmazási lehetőségeiről. A kurzus felkészíti a résztvevőket arra, hogy a szociálpedagógiai munkában és más intézményi környezetben képesek legyenek a konfliktusok tudatos, rendszerszemléletű elemzésére és szakszerű kezelésére.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A konfliktus fogalma, típusai, okai, funkciói és dinamikája; a konfliktusok kialakulása és eszkalációja; az egyéni konfliktuskezelési stratégiák; a kapcsolatok rendszerszerű értelmezése; az alternatív vitarendezés fogalma és főbb formái; a mediáció kialakulása, szemlélete és alkalmazási területei.
A mediáció alapelvei, különösen az önkéntesség, a pártatlanság, a titoktartás, a felek önrendelkezése és felelősségvállalása; a mediátor szerepe, feladatai, felelőssége, kompetenciái és etikai kötelezettségei; a mediátori és a szociálpedagógusi szerep kapcsolódási pontjai és határai.
A mediációs folyamat szakaszai: a kapcsolatfelvétel és előkészítés, a mediálhatóság vizsgálata, a folyamat megnyitása és keretezése, a problémafeltárás, a pozíciók, érdekek és szükségletek azonosítása, a megoldási lehetőségek kidolgozása, a tárgyalás és a megállapodás kialakítása.
A mediáció lehetőségei és korlátai; az érzelmek, indulatok és hatalmi különbségek szerepe; a resztoratív, helyreállító szemlélet alapjai; a családi, iskolai, gyermekvédelmi, intézményi és közösségi mediáció sajátosságai; a mediáció hazai jogi és intézményi kereteinek áttekintése.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
A hallgatók gyakorolják a konfliktushelyzetek elemzését, az érdekek és szükségletek feltárását, valamint a mediáció alkalmazhatóságának mérlegelését. Elsajátítják az aktív hallgatás, a kérdezés, az összefoglalás, a tükrözés, az átkeretezés és a semleges kommunikáció alapvető technikáit. Esetelemzések és szerepjátékok során gyakorolják a mediációs folyamat vezetésének főbb elemeit és a megállapodások kialakításának támogatását.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Strasser, Freddie – Randolph, Paul: Mediáció. A konfliktusmegoldás lélektani aspektusai. Budapest, Nyitott Könyvműhely, 2008, 41–71. ISBN 978-963-9725-47-8
Eörsi Mátyás – Ábrahám Zita (szerk.): Pereskedni rossz! Mediáció: a szelíd konfliktuskezelés. Budapest, Minerva Kiadó, 2003, 5–65. ISBN 963-86297-8-9
Bagdy Emőke: Kommunikáció, empátia, konfliktuskezelés. In: Bagdy Emőke et al.: Hidak egymáshoz. Empátia, kommunikáció, konfliktuskezelés. Budapest, Kulcslyuk Kiadó, 2011, 117–176. ISBN 978-963-89026-5-8
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Barcy Magdolna – Szamos Erzsébet: „Mediare necesse est” – A mediáció technikái és társadalmi alkalmazása. Budapest, Animula Kiadó, 2002. ISBN 963-9410-26-8
Lovas Zsuzsa – Herczog Mária: Mediáció, avagy a fájdalommentes konfliktuskezelés. Budapest, Múzsák Kiadó, 1999. ISBN 963-564-590-2
Sáriné Simkó Ágnes et al. (szerk.): A mediáció. A közvetítői tevékenység. Budapest, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, 2006. ISBN 963-7490-25-6
Kohlrieser, George: Túszok a tárgyalóasztalnál. Konfliktuskezelés mesterfokon. Budapest, Háttér Kiadó, 2007. ISBN 978-963-9365-67-4
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
A tantárgy hozzájárul ahhoz, hogy a hallgatók a gyermekek és fiatalok tanulási, szociális és mentális problémáit ne elszigetelten, hanem az egyén, a család, az intézmény és a tágabb környezet kölcsönhatásában értelmezzék. A konfliktusok elemzésén keresztül fejlődik komplex helyzetfelismerő és problémamegoldó képességük.
A mediáció szemlélete és kommunikációs eszköztára segíti a hallgatókat abban, hogy az érintettekkel együttműködve támogassák a konfliktusok rendezését, a kapcsolatok helyreállítását és a gyermek vagy fiatal, illetve környezete közötti egyensúly erősítését.
Az esetfeldolgozások és helyzetgyakorlatok fejlesztik az empatikus kommunikációt, az értő figyelmet, az együttműködési készséget, az önreflexiót és a szakmai felelősségvállalást. A hallgatók megtanulják felismerni a mediáció alkalmazhatóságának határait, valamint azt is, mikor szükséges más szakember vagy intézmény bevonása.
A tantárgy mindezek által támogatja a szociális problémák konstruktív kezelését, az érintettek társadalmi integrációját, valamint a gyermekek és fiatalok közötti, családi, iskolai és intézményi együttműködés javítását.
