Tantárgy adatlapja
A kurzus célja, hogy a hallgatók megismerjék és átlássák a médiatartalmak elemzésének kritikai lehetőségeit mind szöveges mind vizuális tartalmak tekintetében. Emellett elsajátítják a tudományosan érvényes kutatás folyamatának lépéseit a hipotézis-alkotástól a forrásgyűjtésen át az eltérő módszertanokig és a hivatkozások alkalmazásáig.
A kurzus leírása: A kurzus során először a médiakutatás kontextualizálását végezzük el a médiaökonómiára való tekintettel. Ezután a hallgatók megismerkednek a jelentősebb médiaelméleti iskolák kutatási hagyományaival. Elsőként a médiaszövegek vizsgálati módszereit tekintjük át (narratológia, műfaji elemzés, tartalomelemzés). Ezután a közönségkutatás lehetőségeivel folytatódik a félév (hatásvizsgálat, befogadás-elemzés, rajongói kutatás, hálózatba szerveződő közönség – kérdőív, mélyinterjú). Harmadik lehetőségként a média intézményrendszerének vizsgálati lehetőségeit veszi számba a kurzus. A félév zárásaként a tudományos publikáció kritériumaival ismerkednek meg a hallgatók.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
Stokes, Jane: 2008. A média- és kultúrakutatás gyakorlata. Budapest-Pécs. Gondolat. ISBN 9789636931223
Aczél Petra – Andok Mónika – Bokor Tamás: 2015. Műveljük a médiát! Budapest: Wolters Kluwer Kiadó. ISBN 9789632954943
Gripsrud, Jostein: 2007. Médiakultúra, médiatársadalom. Új Mandátum Kiadó, Budapest. pp. 101-207 2. fejezet: A média szövegei (Szemiotika, Hermeneutika, Retorika, Narratológia). ISBN 9799639609500
Belinszki Eszter: 2000. A kritikai kultúrakutatás a médiaelemzés gyakorlatában. In.: Médiakutató 2000 ősz. ISSN 1586-8389
https://mediakutato.hu/cikk/2000_01_osz/06_a_kritikai_kulturakutatas_a_mediaelemzes_gyakorlataban
Császi Lajos: 2008. Médiakutatás a kulturális fordulat után. In. Médiakutató 2008 ősz. ISSN 1586-8389
https://mediakutato.hu/cikk/2008_03_osz/07_mediakutatas_forradalom
Ajánlott irodalom:
Babbie, Earl: A társadalomkutatás gyakorlata, Bp. 1995. ISBN 963-506-039-4
Ehmann Bea: A szöveg mélyén. Pszichológiai tartalomelemzés. Új Mandátum, Budapest. 2002. ISBN 9639336734
Krippendorff, Klaus: A tartalomelemzés módszertanának alapjai, Balassi, Budapest. 1995. ISBN 963-7873-80-5
Branston, Gill – Stafford, Roy: 2010. The Media Student's Book. 5th edition Routledge Francis and Taylor London, New York. ISBN 9780415558426
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Magas szinten ismeri a legfontosabb társadalomtudományi összefüggéseket.
Ismeretei kiterjednek a szakterület tágabb rendszerben való elhelyezésére, a rokon szakterületekhez való kapcsolatok meg- és felismerésére, a tágabb rendszer adta lehetőségek és a hatásrendszerre vonatkozó kontextusok használatára.
Elmélyült és értő ismeretei vannak a kommunikáció- és médiatudomány minden fontos területéről, a társadalmi kommunikáció színtereiről, az itt működő intézményekről és ezek működési mechanizmusairól, folyamatairól, ismeri az erre a területre vonatkozó történeti vonatkozásokat.
Ismeri és átlátja azokat a hazai, európai és globális társadalmi és kulturális jelenségeket és problémákat, amelyek meghatározó szerepet játszottak és játszanak a társadalomtudományi gondolkodás alaptendenciáinak kialakításában.
Ismeri a kommunikáció és kultúra összefüggéseit, e kapcsolat különböző szintű megnyilvánulásait és ezek következményeit a társadalmi kommunikáció összefüggésrendszerében.
Érti és átlátja a társadalmi érdekérvényesítés csatornáit, az érdekütköztetés fórumait és a döntések befolyásolásának legális és etikus módszereit.
Saját szakmai ismeretei alapján felismeri e terület kommunikációs és információs sajátosságait.
Ismeri az Európai Unió által definiált kulturális tér sajátosságait, és az ebből eredő következményeket.
Ismeri az állami szabályozás működését, jogi hátterét, intézményrendszerét és eszközeit.
Birtokában van a szakterületén alkalmazható és alkalmazandó módszertani ismereteknek, érti a legújabb módszertani fejlesztések lényegét, átlátja ezek fejlődési tendenciáit.
A hallgatók megismerik a digitalizáció révén a médiatartalmak egyidejű és gyors, magas minőségű átvitelének következményeit, a multimédia és a hipertextualitás új struktúráit, az átjárást a különböző médiaszövegek és tartalmak között (transzmedialitás, intermedialitás).
b) képességei
Szakmai feladatainak megoldásában képes önálló elemzésre, értékelésre, és következtetések és magyarázatok szintetizálására.
Képes a hazai és külföldi társadalomtudományi források feltárására, feldolgozására, és szakmai munkája során a leszűrt következtetések gyakorlati alkalmazására.
Képes az információk kritikus elemzéséhez és feldolgozásához kellően megalapozott technikák széles skálájának alkalmazására.
Képes a szervezeten belüli munkafolyamatokat a felkészültségének megfelelő szinten irányítani, eredményesen együttműködni az intézményen belüli és kívüli partnerekkel, megfelelő szakmai gyakorlat után vezetői munkakört betölteni.
Képes az intézménye, illetve szakmai szervezete számára befogadható és végrehajtható projektek felkutatására, a pályázati és végrehajtási munka irányítására, és a folyamatot koordináló eredményes együttműködésre a partnerekkel.
Képes a gyorsan változó munkahelyi és szervezeti körülményekhez alkalmazkodni.
Képes önálló szakmai koncepciók kidolgozására és ezek kivitelezésére.
A szakon megszerzett tudás birtokában képes a társadalomtudományi és ezen belül a kommunikáció- és médiatudományi tudásával kapcsolatos szakmai reflexióra, és szakmai tudásának folyamatos fejlesztésére.
Képes szakmai tudásának birtokában az eredményes és hatékony értelmiségi munkára.
Képes minimálisan egy idegen nyelven (javasoltan angolul) is szakmája gyakorlására, a szakmai szókincs használatára, idegen nyelvű szakszöveg helyes értelmezésére, ennek érdekében pedig idegen nyelvi kommunikációs képessége folyamatos fejlesztésére.
Képes az élethosszig tartó tanulás folyamatában való részvételre.
c) attitűdje
Elfogadja, hogy a kulturális jelenségek történetileg és társadalmilag meghatározottak és változóak.
Elfogadja a magyar és az európai identitás vallási és társadalmi, történeti és jelenkori sokszínűségét és felvállalja ezen értékek képviseletét.
Igénye van az Európán kívüli kultúrák megismerésére, nyitottan és elfogadóan viszonyul e kultúrák felé.
Elfogadja és következetesen vállalja a társadalomtudományi gondolkodás sokszínűségét, és hitelesen képviseli szűkebb és tágabb környezetében ennek szemléleti alapjait.
Kritikusan viszonyul azokhoz a megközelítésekhez, amelyek korlátozni kívánják a társadalomtudományok nyitottságát és sokszínűségét tudományos, gyakorlati, jogi vagy politikai kommunikációs színtereken.
Elkötelezett a társadalmi egyenlőség, az élet minden területén érvényes demokratikus értékek, a jogállamiság és az európai értékközösség mellett és véleményét a megfelelő formában meg is tudja fogalmazni.
Bízik saját tudásában és képességeiben, elkötelezett a szakmai elképzelések iránt.
Határozottan és elkötelezetten kiáll a globális problémák megoldására irányuló szakmai törekvések mellett, különösen a fenntarthatóságot veszélyeztető tendenciákkal szembeni tudományos és gyakorlati erőfeszítések támogatásával.
Nyitott és befogadó a társadalomtudományokban most formálódó minőségbiztosítási törekvésekkel szemben, elkötelezetten törekszik ezek saját szervezetben történő alkalmazására és működtetésére.
Nyitott és együttműködésre kész a nemzetközi szakmai kapcsolatok ápolására, kezdeményező ezek létrehozásával és működtetésével kapcsolatban.
Nyitott és elfogadó azokkal a felkérésekkel kapcsolatban, amelyek tudásának, ismereteinek, szakmai tapasztalatainak megosztására irányulnak.
d) autonómiája és felelőssége
Saját szakmai közegében olyan történetileg és politikailag koherens egyéni álláspontot alakít ki, amely segíti önmaga és környezete fejlődését, tudatosodását.
Önállóan és felelősségteljesen vesz részt saját intézménye és szervezete egységeinek létrehozásában és irányításában.
Felelősségteljesen építi fel szakmai karrierjét, és támogatja az általa irányított munkatársak szakmai életpályájának kibontakoztatását.
Szakmai és társadalmi fórumokon szuverén szereplőként jeleníti meg nézeteit, felelősen képviseli szakmáját, szervezetét, és szakmai csoportját, elkötelezetten szolgálja és képviseli szakmája érdekeit.
Felelősséget vállal választott szakterülete szakmai és etikai normáinak betartására.
Felelősséget vállal az általa előállított anyanyelvű és idegen-nyelvű szakmai szövegeiért, tudatában van azok lehetséges következményeinek.
