Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A Médiagazdaságtan c tárgy célja a médiatermékek piacainak és a piaci szereplők viselkedésének leírása, a média piaci törvényszerűségek feltárása. Ide tartozik alapvetően a lapkiadás, a rádiózás és a televíziózás, valamint az új elektronikus média (internet) működésének gazdasági szempontú vizsgálata. A médiatermékek jelentős része un. kétpiacos termék: értékesítésre kerül a nagyközönség, a fogyasztó piacán, a médiatermékek nagy többsége azonban bevételre csak egy másik piacon, a hirdetési vagy reklámpiacon tehetnek szert. Utóbbin lényegében az előbbit értékesítik: a reklámpiaci termék maga a közönségarány. A tantárgy kitér az átmeneti és a vegyes esetekre is, így tárgyalja a közszolgálati médiumokat is a kereskedelmiek mellett, valamint az ingyenes reklámújságokat, hírportálokat stb. A Médiagazdaságtan c. előadás nélkülözhetetlen kiegészítője a sajtó, rádió, televízió, internet tartalmi és formai sajátosságaival foglalkozó tárgyaknak, gyakorlati példáival betekintést ad e médiumok működési hátterébe.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A kurzus bevezeti a hallgatókat a médiapiac és a médiavállalatok gazdasági működésének alapjaiba. A hallgatók megismerik a médiapiaci szereplők, a piaci struktúrák és a gazdasági modellek főbb típusait. A tantárgy tárgyalja a médiavállalatok bevételi forrásait, költségszerkezetét és működési stratégiáit. Bemutatja a reklám, a tartalomértékesítés és a digitális platformok gazdasági aspektusait. Külön figyelmet fordít a médiapolitikai, szabályozási és piaci trendek hatására a médiaszektorban. A hallgatók elsajátítják a médiagazdaságtan alapfogalmait és terminológiáját.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
A kurzus során a hallgatók valós vagy szimulált médiavállalati pénzügyi és piaci adatokat elemeznek. Gyakorlati feladatokon keresztül vizsgálják a bevételi modellek, költségstruktúrák és piaci stratégiák hatékonyságát. A hallgatók megtanulják azonosítani a gazdasági lehetőségeket és kockázatokat a médiapiac különböző szegmenseiben. A tantárgy fejleszti az adatelemzési, piackutatási és stratégiai tervezési készségeket. A hallgatók egyéni és csoportos elemzéseket készítenek esettanulmányok alapján. A kurzus elősegíti az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazását a médiapiaci döntéshozatalban.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Gálik Mihály - Csordás Tamás: A média gazdaságtanának kézikönyve. Médiatudományi Intézet, Budapest, 2020. ISBN 978-615-5302-33-6
Gálik, Mihály: Médiagazdaságtan. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2014. ISBN 9789630594844
Incze, Kinga – Pénzes, Anna: A reklám helye 2.0. A hatékony médiatervezés- és vásárlás kézikönyve. Budapest, Médiasprint Consulting Kft., 2006. 87-173., ISBN 9789630608473
Barbier, Frédéric - Lavenir, Catherine B.: A média története. Budapest, Osiris, 2004. 162-188., 229-352., ISBN 9633896436
McQuail, Denis: A tömegkommunikáció elmélete. Budapest, Osiris Kiadó, 2003, 9-10. fejezet. Médiastruktúrák és médiaintézmények. Globális tömegkommunikáció. 169-212. ISBN 9789633895641
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Gálik Mihály (szerk): Médiagazdaságtan, médiaszabályozás (szöveggyűjtemény.) Budapest, Aula, 2002. ISBN 9639345989
Gálik Mihály – Polyák Gábor: Médiaszabályozás. Budapest, KJK Kerszöv., 2005. 253-293, 345-367., ISBN 9789632248608
Albarran, Alan, Media Economics, Ames, Iowa State University Press, 1996. 1-159., ISBN 0203927710
Graham, Murdock, Money Talks: Brodcasting Finance and Public Culture. In: BUSCOMBE, Edward (ed.): British Television, Oxford Television Studies, Clarendon Press, Oxford, 18-143. ISBN 9780198742654
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
Az elsajátítandó elméleti és gyakorlati ismeretanyag révén a hallgatót készségei alkalmassá teszik a kommunikáció különböző színterein professzionális kommunikációs munka végzésére (KKK 7. pont). Magabiztosan használja a nyomtatott és a digitális szakirodalmi forrásokat a témakörben (KKK 7.1.1. c) szakasz). Képes a szóbeli és írásbeli kommunikációs készségek elsajátítására és ezek folyamatos fejlesztésére, önreflexióra e területen mutatott képességeivel kapcsolatban (KKK 7.1.1. c) szakasz). Felelősséget vállal az általa készített anyanyelvű és idegen nyelvű szakmai szövegek nyelvi színvonaláért, tudatában van azok lehetséges következményeinek (KKK 7.1.1. d) szakasz).
